Novemberi fagyok

Ahogy jön a lehűlés, mi is úgy döntöttünk, hogy kicsit befagyasztjuk a blogon megjelenő irományokat. Persze ez nem az időjárás miatt van. :) Szeretnénk egy kicsit bejegyzés-szünetet hagyni, hogy legyen lehetősége annak a napi átlag 60-70 látogatónak hozzászólni az eddig - különösen az elmúlt hetekben - megjelent témákhoz. Még nagyon sok témát szeretnénk felhozni, de a blog egyik célja az, hogy a közönség megismerje egymást és elkezdjenek kommunikálni, közösséget alkotni. Valami oknál fogva ez most alábbhagyott, úgyhogy így szeretnénk kicsit megbátorítani mindenkit, hogy írja le a véleményét az adott témákkal kapcsolatban, ui. van miről beszélgetni és tovább mélyíteni a feldobott kérdéseket.

Timóteus cipőjében

Igetanulmányozás Pál apostol Timóteushoz írott 1. levele alapján.

Mivel megtért keresztyének vagyunk és Jézus követői, ennek egyik természetes következménye, hogy naponta olvassuk az Igét. Miért ne tehetnénk akkor itt is, együtt? Ha van kedvetek, csatlakozzatok a tanulmányhoz és kövessétek figyelemmel a Timóteus sorozat bejegyzéseit, melyek heti rendszerességgel várhatóak.

Hétvégi tervek

A közös csendes hétvégénkről gondolkodjunk egy kicsit. Kíváncsiak vagyunk, hogy ki hogyan képzeli ezt el. Mi legyen, mi ne legyen? Miközben ezen agyalunk, szeretnénk egy alapgondolatot megfogalmazni az első közösen együtt töltött időhöz: mutassunk túl önmagunkon! Azaz, ne csak az legyen a cél, hogy minél többet együtt legyünk és ismerkedjünk, azaz a saját személyes ügyönket gördítsük előre, hanem gyűljünk össze azzal a céllal, hogy Isten dicsőségére és a környezetünk épülésére lehessünk. Egy délutáni program keretében mi már gondoltunk valami olyasmire, hogy közösen összefogva elvihetnénk az egyik szeretet otthon testi és szellemi fogyatékos lakóit egy olyan helyre, ahova segítők nélkül nekik nagyon nehéz eljutniuk, pl. az állatkertbe.
Sok szeretettel várjuk a hozzászólásaitokat!

Hozzászólás

Szia! Ha új vagy és szeretnél megjegyzést írni és nehézségekbe ütközöl, írj bátran a szazszingli@gmail.com címre és ha tudunk, segítünk!
Bátorítunk ugyanis, hogy minél többen bátran szóljatok hozzá a témákhoz, itt mindenki véleményét szeretettel fogadjuk! A blog egyik célja, hogy a hozzászólásokban elmélyüljünk az adott témában és egymás megismerésében is, úgyhogy hajrá fiúk és lányok!

Fejezd be a mondatot

Milyen a megtért egyedülálló?
Fejezd be a mondatot:

A megtért egyedülálló...

Írjuk le pár szóban, hogy milyen ma a magyar hívő szingli, mi jellemző rá, milyen életérzései vannak, milyen ő valójában. Írjuk ki magunkból, nyíljunk meg egy kicsit mások előtt és ismerjük meg mások érzéseit is ezzel kapcsolatban. Mindenkitől 1 mondatot kérünk, jöhetnek mindenféle érzések, vélemények, csak őszintén!

Mivel töltöm az időt

 Hogyan osszuk be az időnket? Mi az, amire hagyjunk időt, és mi az, amit ki kellene iktatnunk a napirendünkből? Van hatalmunk felette? Rendelkezhetünk vele? Vagy pusztán csak elszenvedői vagyunk az idő múlásának?

Nagyon is rajtunk áll, hogyan alakítjuk ki mindennapjainkat. Nem azt mondom, hogy időnként nem csúszhat be valami váratlan esemény, de a választás leggyakrabban a mi kezünkben van. Eldönthetjük, mi az, amivel szeretnénk foglalkozni, és mi az, amit inkább kizárnánk az életünkből, és inkább nem fecsérelnénk rá időt.

Ami együtt jár kéz a kézben

Önismeret és párválasztás

Itt Dr. Komlósi Piroska előadását hallhatjuk a 2007-es Csillagpontról ezzel kapcsolatban.

Önismeret és párválasztás by 100 szingli

A nem hívő érdeklődő

A következő vitára/beszélgetésre feldobott téma azzal kapcsolatos, hogy mi van, ha nem hívők érdeklődnek, kezdeményeznek keresztyén egyedülállók felé. Mi ilyenkor a legbölcsebb reakció?

Szerkesztőkként csak a hívő-hívővel való házasságot tartjuk bölcsnek, helyesnek és biblikusnak. Mégis, az ismerkedésben hol vannak a határok a nem hívőkkel? Jézus is tölt időt - nem is keveset - prostik és adócsalók társaságában. Hol van az a határ, ami kényelmetlenséget okoz nekem és nem Isten akarata pont, hogy kimozduljak, kilépjek a komfort-zónámból és merjek olyan helyekre evezni, ami talán az eddigi "rutint" feje tetejére állítaná?

Egész konkrétan:
- Mi van, ha a lány hívő és a fiú nem? Lehet-e az "udvarlás" (semmi testiség, inkább közös társasági élet, mint meghitt kettes randi, stb.) keretein belül ismerkedni, ha másnem azért, hogy a nem hívő fél jobban megismerje a keresztyénséget? Ez működik "érzelmek nélkül"? A lányok "vissza tudják-e ilyenkor tartani" magukat addig, amíg a fiú valóban lelki vezetőjüké nem válik (nem a lány kedvéért, hanem Istenért)?

- Mi van, ha a fiú hívő és a lány nem? Valóban a nem hívő lányok között kellene keresgélnie, amikor a gyülekezetekben a lányok vannak többségben?

Ádám! HOL VAGY????

Mi van a fiúkkal? Hol vannak? Miért ilyenek? Milyenek? Szerinted mi a gond, probléma? Mik a tünetek és mik az okok a tünetekre?

Miért vannak kevesebben a templomba, az alkalmakon, az ifikben, az egyházban?
Bár nincs statisztikai adat a kezünkben, mindenütt azt látjuk, hogy kb. 10 kiváló (fantasztikus jellemmel és hittel rendelkező) lányra jut egy fiú a gyülekezetekben.

Szingli like?

Ezentúl a facebook-on is like-olhatod a bejegyzéseket a cikkek végén megjelenő ikonra kattintva!

Szingli Szombat

Számunkra is és mindazok számára, akiket ez a terület bármilyen formában is érint, világossá vált, hogy elsősorban imatéma a társadalmunk keresztyén egyedülállóinak a párválasztása és ez a legelső és leghatékonyabb lépés, amit az ügy megsegítése érdekében tehetünk. Így hát kijelöltünk egy napot a héten, ami a szombat lett, nevezetesen a Szingli Szombat, amikor tudatosan erre odafigyelve Isten elé visszük az egyedülálló testvéreink ügyét. Így kérünk benneteket is, ha eszetekbe jut a szingli szlogen szombaton, akkor akár csak egy egy-mondatos ima erejéig is, de csatlakozzatok az ima-csapathoz, mely szombatról szombatra ezért az ügyért jár közben.

A kezdeményezésről

Nem könnyű kérdés, mely számos dilemmát vonz maga után. Ki kezdeményezzen? Ki kezdeményezhet? (mondjuk, ha az Ige mond erről valamit konkrétan) Mi számít már túlzásnak? Mikor tunya egy fiú és mikor nyomulós egy lány? És valójában mi áll az ilyen fajta viselkedések mögött? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt a keresztyén körökben sokszor annyira felbecsült klasszikus udvarlás és a gyakran lenézett, vagy akár tiltott randizás között? Igazából ki választ? Valóban igaz a közhit, hogy mindig a nők gondolnak először többre és a férfiak csak követik a jelzéseket? Létezhet-e keresztyén flört?