A közös csendes hétvégénkről gondolkodjunk egy kicsit. Kíváncsiak vagyunk, hogy ki hogyan képzeli ezt el. Mi legyen, mi ne legyen? Miközben ezen agyalunk, szeretnénk egy alapgondolatot megfogalmazni az első közösen együtt töltött időhöz:
mutassunk túl önmagunkon! Azaz, ne csak az legyen a cél, hogy minél többet együtt legyünk és ismerkedjünk, azaz a saját személyes ügyönket gördítsük előre, hanem gyűljünk össze azzal a céllal, hogy Isten dicsőségére és a környezetünk épülésére lehessünk. Egy délutáni program keretében mi már gondoltunk valami olyasmire, hogy közösen összefogva elvihetnénk az egyik szeretet otthon testi és szellemi fogyatékos lakóit egy olyan helyre, ahova segítők nélkül nekik nagyon nehéz eljutniuk, pl. az állatkertbe.
Sok szeretettel várjuk a hozzászólásaitokat!
Remek ötlet!
VálaszTörlésJó ötlet, de ha engem kérdeztek, asszem nekem nem annyira tálentumom a testi és szellemi fogyatékossokkal való bánásmód.
VálaszTörlésEsetleg alternatívaként ellephetnénk egy parkot vagy városrészt, ahol mondjuk takarítunk vagy festünk; lényeg h teszünk vlmi látványosat... s könnyebben beszédbe elegyedünk.. hogy ki ezek, mit csinálnak, és miért. Sok a munka és igen kevés a munkás... tegyünk, hogy legyünk többen ;-)
Kedves Testvérek!
VálaszTörlésAz alapötlet, hogy közösen tegyünk valami hasznosat és eközben ismerkedjünk, nagyon tetszik. De szerintem sem a fogyatékosok látogatásával kellene kezdeni. Ha a jócselekedet mellett ismerkedni is szeretnénk, akkor figyelmünket - a jótékony tevékenység mellett - nem egy másik embercsoportra, hanem egymásra kellene irányítanunk. Pl. ajándékkészítés ill. csomagolás (Nyilas Misi program), egy kert rendbetétele, egy ház kitakarítása, egy kiállítás megrendezése, közös főzés/sütés-étkezés-beszélgetés-mosogatás/rendrakás.
Felebaráti szeretettel:
Éva