2012. július 23., hétfő

9. Vigyázat, az ellentétek vonzzák egymást!

- Dr. Henry Cloud és Dr. John Townsend könyve nyomán.


"A barátom olyan erős, határozott én pedig bizonytalan vagyok."
Az ellentétek vonzzák egymást - szoktuk mondani és valószínű legtöbben ismerünk is erre példákat a környezetünkben.

Egésznek, teljesnek, hiánytalannak lenni - ez a vágyunk és ezt a vágyat egy kapcsolat is csillapíthatja.Önmagában ez a vágy természetes és jó, viszont ha egy romantikus kapcsolat alapját képezi, akkor sok buktatót rejt magában.



Az adottságok különbözősége a kapcsolatok javára válhat


Senki sem tökéletes és mindenki másban jó, másban ügyes. Ebből következik az is, hogy szükségünk van egymásra: otthon, a munkahelyen és a gyülekezetben is. Ki-ki adottságai, képességei szerint megkeresi helyét és kiegészítjük egymást.
Szükségét érezzük, tehát hogy másoknak segítségére legyünk, hogy valamivel mi is hozzájáruljunk a többiek életéhez. Az ehhez kellő érettségnek az egyik jele az, hogy felismerjük és elég alázatosak vagyunk ahhoz, hogy elfogadjuk, bennünket is ki kell egészíteni, nekünk is szükségünk van arra a segítségre, amit a másik nyújt(ana).

Mikor okoz problémát az ellentétek vonzása 

A probléma ott kezdődik, ha maga az ellentétem, a másikban tapasztalt különbség és ez a kellemes/kényelmes kiegészítés lesz a kapcsolatunk alapja. Ilyenkor nem a partnerbe vagyok igazán szerelmes, hanem az ellentét iránt táplálok különleges érzelmeket, az ellentéthez vonzódok.
Fontos erre odafigyelni, őszintén magunkba nézni: nem egy szükségünk betöltése motivál-e? Kiért/Miért vagyok úgy oda? Valóban a partneremért, vagy pedig azért az érzésért, ahogy kiegészíti a belőlem hiányzó dolgokat?
Az egymásra utaltság persze fontos része a szerelemnek. De csak része, alapja nem lehet egy tartós kapcsolatnak. A szerelem akkor teljes, ha egész szívünkből viszonozni tudjuk társunk szeretetét.

Lindsey és Alex példáján keresztül láthatjuk, hogy milyen, amikor egy kapcsolat az ellentétekre alapszik - legalábbis a kezdeteknél.
Lindsey családi háttere miatt egy nagyon alkalmazkodó konfliktuskerülő személlyé vált, akinek nagyon nehezére vált konfrontálódni és ha kellett, érdekeit megvédenie. Alexben, a határozott, problémamegoldó, intézkedő férfiben zsánerére talált. Segített a főbérlőjével rendezni a problémákat, még a munkahelyére is betelefonált, amikor kellett. Ez nagyon imponált Lindsey-nek, így egyre jobban "hátradőlt", mikor ilyen fajta elintéznivalóról volt szó. Egy darabig Alex is élvezte, hogy lovagiasan segíthet párján. Viszont egy idő után elkezdett neheztelni Lindsey-re. Úgy érezte, hogy Lindsey nem tehetetlenségből nem cselekszik, hanem lustaságból. Amikor ezt elmondta Lindsey-nek és a probléma (Alex neheztelése) gyökere nyilvánvalóvá vált, sikerült közösen egyeztetniük, hogy miben kell változtatniuk, hogy ez a jövőben nem így legyen. Történetük Happy end-el ért véget, mert:
- őszintén el tudták mondani érzéseiket
- alázattal és nem büszkeséggel fogadták egymás érzéseit
- nyitottak voltak a változásra
- nem estek kétségbe, amikor szembesültek a problémával, saját hiányosságaikkal
- Alex nem akarta kihasználni és manipulálni Lindsey-t 
- az egymásban tapasztalt ellentétek nem a kapcsolatuk alapját képezték



Miért vonzzák egymást az ellentétek?

Megfigyelhető, hogy vonzódnak egymáshoz:

- extrovertált és introvertált
- analitikus és képzeletgazdag
- energetikus és visszafogott
- gondolkodó és érző
- fegyelmezett és spontán
- kapcsolatkereső és félénk
- magabiztos és bizonytalan
- önközpontú és másokért élő
- kritikus és elfogadó emberek.

De vajon miért vonzódunk olyas valakihez, aki egészen más, mint mi vagyunk?

Kényelemszeretet
Sokan azért keresnek ellentétes partnert, mert nem akarnak változni - egyszerűen könnyebb megtalálni másban azt, ami belőlem hiányzik és kihasználni a másikat.
"Igazi változás csak akkor történhet, ha elhatározzuk, hogy többé nem mások erősségeiből akarunk élni, hanem hajlandók vagyunk fejlődni azokon a területeken, ahol hiányosságaink vannak."

Vágy a teljességre
Szeretnénk fejlődni, előrelépni, haladni és jobbak lenni - ami egy normális és természetes vágy. Erre építeni viszont egy romantikus kapcsolatban nem bölcs dolog:  a randevúzásnak nem ez az alapvető célja (bár "mellékhatása" lehet), így sem az előrelépés, sem a kapcsolat nem fog jól működni.

Félelem a hiányosságainkkal való szembesüléstől 
Sokan visszariadnak attól, hogy őszintén szembenézzenek önmagukkal. Rettegnek az önvizsgálattól, félnek, nem fog tetszeni az, amivel önmagukban találkoznak. Továbbá tarthatnak attól, hogy másokat megbántanak vele, ezét elhagyják őket, esetleg újra át kell élniük múltbeli fájdalmaikat.
Lindsey háttere segítette elő azt, amilyen párkeresővé ő válhatott:  megrémült minden olyan helyzettől, amikor valakit az igazsággal konfrontálni kellett, hiszen az ő családjában az őszinteség helyett inkább az udvariasságot, kedvességet, alkalmazkodókészséget részesítették előnyben, állították be fontosabb értékként.



Lelki lustaság
Akit lelki lustaság jellemez, tipikusan mástól várja a segítséget, nem válik felelősségtudatossá, egyszerűen nem nő fel.
A dühkitöréses srác a barátnőjétől várja, hogy lecsillapítsa.
A költekező nő a barátjától várja, hogy visszafogja, kontrollálja.
A zárkózott férfi pedig azt várja, hogy partnere biztosítsa számára azt a megnyílást, barátokat, lehetőségeket, amire egyedül nem képes szert tenni.
Nem varrhatjuk a mi problémáinkat a partnerünk nyakába csupán azért, mert így nekünk könnyebb.


A rátermettség és az érettség összekeverése
A felelősség a miénk marad - kérhetünk segítséget, de ne pótoljuk érettségünket a másik rátermettségével. Attól, hogy a másik pont olyan, amilyenre nekünk úgy tűnik, szükségünk van, nem jelenti azt, hogy minden felelősség ezután a partnerre hárul.
Egy egészséges kapcsolatban a felek örömmel veszik, értékelik társuk ajándékait, de nem elengedhetetlen követelménynek tartják. Valamint mindketten nyitottak a változásra és aktívan részt vállalnak a saját fejlődésük érdekében.

Mi történik akkor, ha egy kapcsolatban eluralkodnak az ellentétek
Kim és Peter problémáját ismerhetjük meg, akiknek sajnos egy év után külön váltak útjaik.
Kim nagyon csendes, magába forduló ember volt, Peter pedig olyan, aki pezsgő társasági élettel bírt. De hát "az ellentétek vonzzák egymást" alapon egy napon egymás mellett kötöttek ki. Kim rendkívül élvezte, hogy Peter, mint egy ugródeszka biztosítja számára a barátokat, kapcsolatokat, programokat és lehetőségeket. Élete felpörgött, társasági élete teljesen átalakult. A baj ott kezdődött viszont, hogy Kim úgy érezte, semmibe se szólhat bele, az irányítás teljes mértékben Peter kezében van. Peter pedig azt tapasztalta, hogy hiába látta be, hogy ő túlságosan dominál a kapcsolatukba, az is világosság vált számára, hogy Kimben nem is igen volt meg a készség, hogy kiálljon az akarata mellett. Fájó tehetetlenségükben végül úgy látták jobbnak, ha pontot tesznek a kapcsolatuk végére.
Félresiklott kapcsolatukat jellemezte:

- a szabadság feladása: Kim nem lehetett önmaga, nem tudott önállóan programot választani, állandóan oda mentek és azt csinálták, amit Peter szeretett volna.

- neheztelés: kölcsönösen mindketten érezték, hogy probléma van, de valahogy nem tudtak hangot adni ennek, nem találták a probléma gyökereit, csupán a tünetekkel szembesültek.

- a felelősségvállalás hiánya: Kim egyre inkább passzívabb szerepet vállalt, nem tette szívügyévé a változást és az önálló fejlődést saját háza táján.

- szülő-gyermek harcok: Peter a szülő és Kim pedig a gyerek szerepbe lépett, ami egyiküknek sem dukált.

Egyszer viszont minden gyerek felnő...

      ahogy egyik felnőtt embernek sem lenne az, Kimnek sem volt ideális a Peterrel kialakított szülő-gyermek viszony. Mivel az ellentéteken alapuló kapcsolatuk a függésről szólt Kim számára, kénytelen volt ő is felnőni és szembesülni hiányosságaival. Ezzel kapcsolatba később lépéseket is tett egy gyülekezeti támogatói csoportba kapcsolódva, akik segítettek a félelmei leküzdésében, önállósulásában és az emberek iránti bizalom kialakításában.


                                                                 

Függés és növekedés
Az, hogy valamitől függünk abszolút természetes dolog. Keresztyénként ezt a függést hitünkben tapasztaljuk és éljük meg leginkább. Isten szeretné, ha tőle függnénk, azaz benne bíznánk és nem fordulnánk el tőle. Viszont Isten szeretné, ha növekednénk is, fejlődnénk jellemünkben, hitünkben. Tehát a függés és a növekedés együtt jár.
Így van ez a párkapcsolatoknál is: valamilyen szinten függünk a másiktól (egyre jobban megbízunk benne) és növekszünk is, együtt fejlődünk készségeinkben. Ha a növekedés elmarad és csupán a függés marad, kapcsolatunk komoly problémákkal fog szembe nézni.
Hugh és Sandy példája is mutatja, hogy mennyire fontos ez. Sandy, aki egy művészlélek volt, biztosította Hugh számára az élet kiszínezését, aki egy igazi „bal-agyféltekés” emberként a szürke hétköznapok rutinszerető szereplője volt. Eleinte nagyon izgalmas volt, ahogy kiegészítették egymást: Hugh rendszerezett, Sandy pedig színesített. Mivel viszont a fejlődés elmaradt a saját házuk táján, ez a kiegészítős játék komoly terhet jelentő feladattá vált mindkettőjük számára.



Ellentétek és érettség
Az izgalmas különbségek helyett keressük a legfontosabb közös pontokat:
  • istenfélelem
  • szeretet
  • felelősségtudat
  • megbocsátás
  • őszinteség
"Az éretlen jellemű emberek sokkal nehezebben találnak maguknak olyan párt, aki birtokában van a belőlük hiányzó értékeknek, jellemnek, képességeknek és tulajdonságoknak. Számtalanszor megesik velük, hogy idealizált képet alakítanak ki valakiről, majd mikor közelebb kerülnek hozzá, függeni kezdenek tőle. Valójában nem egyenrangú partnert, hanem szülőt keresnek maguknak, aki gondjaiba veszi életüknek azt a területét, amellyel ők nem akarnak bajlódni."



"Jobban járunk, ha nem fektetünk túl nagy hangsúlyt az ellentétek vonzására, inkább a jellemre, szeretetre, értékrendre figyelünk oda. Ne bolonduljunk egy extrovertált személy után csak azért, mert mi intrók vagyunk. Az nyerje el a tetszésünket, akivel előre haladhatunk a szeretet, növekedés és Isten útján. Közben pedig élvezzük a másságát és különbözőséget."

                                               

Útravalóul:
  • Legyünk nyitottak a fejlődésre
  • Olyan partnert válasszunk, aki nyitott a fejlődésre
  • Vizsgáljuk meg őszintén: mi motivál engem ebben a kapcsolatban?
  • Húzzunk határokat egymás problémáinak megoldásában 


6 megjegyzés:

  1. Jó cikk, köszi :-)

    VálaszTörlés
  2. FILM!

    Ez a film egyik kedvencem.
    Apás film. Akinek nem volt "igazi apukája", az érteni fogja.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem is jó ez a film.
      Nem vagyok pszichológus, de úgy tűnik, hogy jó szakemberek rakhatták össze a karaktereket. A film rámutat, hogy mennyire szoros összeköttetésbe van az identitásunk, hogy kik vagyunk a jelenben, azzal, hogy min mentünk át, amikor felcseperedtünk. Legyenek kisebb vagy nagyobb traumák mögöttünk, mind szerves részei jelenünknek, személyiségünknek, viselkedésünknek, szokásainknak, gondolkozásmódunknak.
      Ezért is szoktam ajánlani mindenkinek, hogy töltsön időt keresztyén pszichológiával önismeret és prevenció céljából: akár személyes beszélgetések, akár szakirodalom tanulmányozásán keresztül fedezzük fel múltunkat, tárjuk fel gyerekkorunkat, helyezzük el szüleinket, neveltetésünket, fontosabb eseményeket az életünkben a keresztyén pszichológia palettáján. Nem árt tisztába lenni, feltérképezni és megérteni, megemészteni, feldolgozni és elfogadni múltunkat. Ez sok kérdőjelet felold a jelenben és jövőbeli kapcsolataink kialakításában is nagy segítséget jelent - nem beszélve arról, hogy az Istennel való kapcsolatunkra (bizalom, apakép tisztázása, stb) nagyon pozitív hatással lehet. Preventív jellege is van az ilyenfajta erőfeszítéseknek, hiszen mindannyiunkban ott kegyegnek azok az időzített bombák, amiket szerető családtagjaink akarva, akaratlanul a génekkel együtt örökségül adtak: hajlam szenvedélybetegségekre, depresszióra, skizofréniára, étkezési rendellenességekre, öngyilkosságra, paranoiára, bipoláris, stb. De ide sorolható az anyagiasság, testvér féltékenység, agresszió, felelőtlenség, szexuális rendellenességek (esetleg bántalmazás), stb...
      De mégis hova forduljunk?
      Könyveket mindig könnyebb ajánlani: Pálhegyi Ferenc, Gary Chapman és Dobson mint keró pszichológusok azok, akik nekem mindenekelőtt eszembe jutnak. Továbbá még ajánlanám a Park világi kiadó Hétköznapi pszichológia c. sorozatából: A személyiség születése, Hívatlan vendégeink (félelem, szorongás, szégyen), A magány, A gyász. (Ennek a sorozatnak nem mindegyik része kóser keresztyén szemmel!)
      Személyes megkereséshez az erre felmerülő igénnyel párhuzamosan kevés nevet tudunk ajánlani - az emberek még mindig óvakodnak a lélekgyógyászoktól és valóban kevés jó keresztyén szakember van. De azért nem árt nyitottnak lenni, hátha találunk ilyen fajta segítséget is a környezetünkben ehhez.
      Tévedés ne essék, a pszichológia nem üdvözít, még a keresztyén lélektan sem! Egyedül az ad üdvösséget és igazi belső békességet, hogy Jézusban bízunk, elfogadjuk Isten ajánlatát a keresztben. És ez mindenre elég. A pszichológia csupán egy a tudományok közül, mint pl. a biológia vagy fizika, ami szintén Isten ajándéka és ebből következően akarata is, hogy tanulmányozzuk és ismereteinket lehetőségeinkhez mérten bővítsük. A világi pszichológia persze önmagát megoldást nyújtó eszközként állítja be, a keresztyén pszichológia viszont semmiben sem mond ellent a Biblia tanításaival, azzal teljesen párhuzamba állítható. A világi és keresztyén pszichológia egyik nagy választófala az, ahogyan a bűnhöz viszonyulnak. A pszichológia tudománya csodálatos változásokra képes, igazi áttöréseket tapasztalhatunk alkalmazásával életünkben. A teljes és igazi szabadságot, amely a bűn hatalmából kiemel bennünket viszont csak az Evangélium adja. A pszichológia ilyen megoldást nem tud adni. A filmben szereplő 4 fiú története bár a film végén "happy end"-del végződni látszik, a valóságban - ha ezt a történetet a valóságban folytatnánk - jelentőségteljes problémákkal néznének szembe.

      Törlés
    2. Visszakanyarodva a filmhez és Tibor megjegyzéséhez az apa-nélküliséghez. Nagyon nagyon mérges tud lenni ilyenkor az ember - legalábbis én ezt érzem, mikor ilyen szörnyű bűnöket látok. És talán akkor elégülne ki ez a belső vágy az igazságtételre, ha mondjuk lenne egy jelenet, amikor Arne visszamegy és jól helybenhagyja apját, aki miatt mondhatjuk itt kötött ki. De várjunk csak, valami mégsem stimmel. Még ha mindegyik fiú apjával leszámolnánk is, akkor sem tudnánk a probléma gyökerét megoldani, csupán a tünetet kezelnénk - korlátozott (emberi) igazságérzetünket csillapítanánk. És mi van a fiúk apukáinak az apukáival? Valami komolyabb dolog áll itt a háttérben tehát: a bűn. Ádámé. Az első emberé, az első férfié, az első édesapáé, aki cserben hagyta családját, feleségét és gyermekeit, mert elfordult Istentől és a másik oldal kiszolgálását választotta. Ő miatta vagyunk itt, ahol vagyunk. Beleértve Ádám fiait és lányait is, mindannyian sérült, sebekkel teli gyermekek vagyunk.
      Milyen nagy hatása van a bűnnek egy család életében! És lehet szó akár keresztyén családról is. Stefan nagyapjánál - aki ironikusan vak volt - látunk némi utalást a hitre, vallásra, Istenre. És mégis, az anyát jobban érdekli a szőnyeg tisztán tartása, mint születendő unokájának élete, mindeközben az apa teljesen passzív... Stefan menekül, otthontalan lesz, a legszorosabb kapcsolatot 3 másik szintén súlyosan sérült emberrel tudja kialakítani.
      Próbálunk minél több jót átadni gyermekeinknek, mégis milyen sok gonoszság átmegy és milyen sok sebet okozunk egymásnak akarva és akaratlanul a családon belül...
      Szóval jó a film, köszi Tibor.
      Adjon Isten mindannyiunknak szemeket a helyzetünk (és hátterünk) megfelelő értékelésére, készséget a feldolgozásra, valamint bátorságot a szükséges lépések meglépésére!

      Ábel

      Törlés
    3. Csak annyi jutott eszembe erről, hogy milyen csodálatos, hogy Isten nekünk az Atyánk, apánk. És megbotránkoztató volt egyes zsidóknak, hogy Jézus, így szólította Jahve-t.
      És így gyógyulhat a lelkünk, helyre állhat az apaképünk ha sérült, ha van egyáltalán és talán jobban megértjük azt is hogy Ő milyen szoros kapcsolatban van velünk és akar velünk lenni.

      Szerintem ez fantasztikus.

      Törlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.