III/1. Problémamegoldás a randevúzásban: amikor én is hibás vagyok

Dr. Henry Cloud és Dr. John Townsend könyve alapján.

Vállald önmagad! 

- minél előbb!

A fejezet elején Keri és Steve szakításának történetével ismerkedhetünk meg. Egy tökéletesnek induló kapcsolat volt, melyben Keri úgy érezte Isten összehozta végre álmai férfiával, aki jóképű, sikeres, kedves, komoly gondolkodású és még a gyerekeket is szereti. Fantasztikusan érezte magát a randevúkon és alig hitte, hogy igaz, ami vele történik. 

A gondok azonban már a kapcsolat születésénél megjelentek. A második estéjük tökéletesen tükrözte az előttük álló időszakot: bár Keri nagyon fáradt volt, sok mindent (munkát, egyéb kapcsolatokat) Steve miatt félretéve volt jelen, mégis félt érzéseivel előhozakodni, nehogy elveszítse álmai férfiát. Steve határozottan lépett fel, mikor közös programjaikról és időtöltésükről volt szó. Ezzel kapcsolatban Kerinek nem sok beleszólást adott, sőt, gyakran vádlóan reagált, ha Kerinek egyéb elfoglaltsága is akadt kettőjükön kívül, mint pl. a munka vagy a barátai. Külső segítségre volt szüksége Kerinek, hogy belássa, barátja túllépi a határokat és erre muszáj felhívni a figyelmét. Mikor ez megtörtént, Steve úgy reagált, mint egy éretlen gyermek, aki nem kaphatja meg azt, amit akar. Egyáltalán nem volt megértő és nem mutatott hajlandóságot az együttműködésre. Ezt követően kapcsolatuk véget ért és Keri levonta a konklúziót: ebben a kapcsolatban úgy viselkedett, mintha más ember lenne és partnere igazából ebbe az általa alakított szerepbe volt szerelmes.

Vágyak, szükségletek, kívánságok

Már az ismerkedés elején elkezdünk üzeneteket adni és kapni azzal kapcsolatban, hogy mik az igényeink és milyen igényeknek tudunk/szeretnénk megfelelni. Keri ezeket rosszul közölte, ugyanis kapcsolatuk elején éltette Steve illúzióját, miszerint ő mindig, mindenhez alkalmazkodni fog. Nyilván Steve készülékében is hiba volt, viszont Keri sem viselkedett teljesen őszintén. Minél tovább húzzuk az igazi igényeink palástolását, annál nagyobb sebekkel fog járni a másik szembesítése.

Házassággondozó íróink felsorolnak néhány panaszt, melyekkel rendszeresen olyan házaspárok keresik meg őket, akik nem húztak egyértelmű határokat ebben és ennek ellenére készek voltak házasságot is kötni:

• mindennek úgy kell lennie, ahogyan a feleségem akarja
• nem merem kimutatni az igazi érzéseimet, vágyaimat
• a legapróbb dolgokon is össze tudunk veszni
• mindig arra költjük a pénzt, amire a férjem akarja
• a feleségem nem törődik sem velem, sem pedig azzal, amit én akarok
• miért nem történik soha az, amit én szeretnék?

Az ilyen kapcsolatokban – legalábbis az elején – a döntéshozatal kizárólag az egyik fél kiváltsága. Ezt a másik valami oknál fogva átengedi neki. Egy idő után viszont mindenki szeretné érvényesíteni jogait és a játékszabályok a kapcsolatban hirtelen megváltoznak, amit a domináns fél nem tud hogy kezelni és a lavina elindul. A probléma orvosolható, de a gyógyuláshoz vezető út általában hosszadalmas és nagy elköteleződést igényel.

„Kezdettől fogva adjunk hű képet magunkról, mert így könnyebben találhatunk olyan párt, aki szintén vállalja magát. Így nagyobb esélyünk lesz a kölcsönös és egyenrangú kapcsolatra, melyben mindketten egyszerre adunk és kapunk, és kölcsönösen vállalunk áldozatot egymás és kapcsolatunk érdekében.”

Helytelen vonzalmak

„Miért vonzom magamhoz az ilyen lehetetlen alakokat?”

Az önző és uralkodó természetű emberek csak olyan partner felett gyakorolják hatalmukat, aki ezt tűri és megengedi.

Gyakran a leghétköznapibb és jelentéktelennek tűnő dolgokban bukik ki, hogy partnerünk képes-e kompromisszumokat kötni, engedni és együttműködni vagy pedig mindennek úgy kell történnie ahogyan ő elgondolta.

Innen folytatjuk: 11. fejezet - Túl gyorsan, túl sokat