2011. október 16., vasárnap

Ádám! HOL VAGY????



Mi van a fiúkkal? Hol vannak? Miért ilyenek? Milyenek? Szerinted mi a gond, probléma? Mik a tünetek és mik az okok a tünetekre?

Miért vannak kevesebben a templomba, az alkalmakon, az ifikben, az egyházban?
Bár nincs statisztikai adat a kezünkben, mindenütt azt látjuk, hogy kb. 10 kiváló (fantasztikus jellemmel és hittel rendelkező) lányra jut egy fiú a gyülekezetekben.


Ha ott is vannak a hívő srácok, miért nem lépnek, mire várnak? Mi akadályozza őket, hogy ismerkedjenek, felelősségteljes kapcsolatokba kezdjenek, odaszánják magukat és vezessék a lányokat keresztyén párkapcsolatba, házasságba?

Ragaszkodnak az önállóság kényelmeihez, vagy a nők mai önállósága taszítja őket vissza az "itt már rám nincs is nagyon szükség" érzés miatt?

Hogyan kezelhetnénk a problémát, ha megvannak a problémás területek? Milyen tanácsot adnánk, hogy miben legyenek bátrabbak, erősebbek, határozottabbak a fiúk? Konkrét gyakorlati példákat adva, mik segítenék elő a helyzetet:
- legyenek egyenlő számban fiúk is a keresztyén közösségekben
- a keresztyén fiúk ne bújjanak az egyedülállóság falai mögé 35+ éves korukig, amikor számtalan lehetőség nyílna lépni

Beszéljünk egy kicsit a fiúkról, a magyar keresztyén férfi valóságról! Beszéljük ki őket :) persze nem mögöttük :)...és ne aggódjatok srácok, lesznek majd a lányaink is soron!

12 megjegyzés:

  1. Elég elkeserítő, hogy egy férfi válaszoljon elsőként erre a posztra, amely szerintem eddig a legklasszabb írás! Szerintem ezzel kellett volna kezdeni! Mindegy. És ez a tény is azt jelzi: nemcsak a férfiak, a lányok sincsenek sehol, még egy komment írásáig sem jutnak el... hát itt a probléma.
    Nincs kezdeményezőkészség egyik oldalon sem. Nem, nem kell kezdeményezni. Mindenki jól elvan. Ha egy fiú kezdeményez, a lány elutasítja. A lány nem kezdeményez, még csak egy kommentet sem ír egy ilyen jó cikkhez. Tat tvam asi. Ez vagy Te! Illetve ezek vagyunk mi. Gratulálok. Töketlen (bocs, lányok, ennek nincs női megfelelője!), impotens (tehetetlen) banda. Ezt most magunk között írom, úgysem olvassa más a blogot.
    Mindenki jól elvan a maga kis vackában, orráig húzza a takarót, belül nagyokat szenved, de hogy kimásszon... ó, nem... az veszélyes! És fáradtságos! És kívül hideg van! Óóó, jobb itt a takaró alatt szenvedni. Felmerül bennem: ez magyar mentalitás?
    Arany János: A rablelkek
    Mi van a fiúkkal? Hol vannak?
    Ott, ahol, a lányok. Csöndesen szunyókálnak a dunyhák alatt. Visszamentek a börtönükbe. Munka? Küzdés? Nem, nem... inkább béke és nyugalom... egészségetekre! Jó pihenést kívánok!

    VálaszTörlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  3. Megmondom. Családban élni véleményem szerint nem csak a boldogságot szolgálja. Sajnálom, hogy ki kell ábrándítsalak. Nem csak Isten terve a férfi és nő egymásratalálása. Hanem, bizony, kötelesség is, a nemzet felé. Mert ha nem lesznek működő családok, abból gyermekek, akkor bizony ... ha a házasodási kedv, a válások magas száma és a termékenységi mutató változatlan marad, a demográfiai előrejelzések szerint a század végére Magyarország lakossága 5,2 millió lesz. Ebből 900 ezerre prognosztizálják a bevándorlók számát. 36%-a 65 év feletti. Őket, a gyerekeket és a munkaerőpiacon esélyteleneket leszámítva alig lenne egy-két millió foglalkoztatott. Vagyis az ország működésképtelen lenne, unokáink lehúzhatnák a rolót.
    "A frakcióvezető hozzátette, reméli, hogy ez nem következik be, mert "szándékunk szerint, vagy attól függetlenül lesz megoldás". Az utóbbi az lenne, ha az iszlám országok és Afrika felduzzadt lakosságából beáramlanának az általunk "felszabadított" helyre". Ennyi!
    Ha valaki önmagát félti, akkor kezdjen el kuporgatni a jövőre, mikor nem lesz hazai munkaerő, aki kitermelje a nyugdíjat! Vagy fizessen be már jó előre egy nyugdíjasotthonba, hogy élete végnapjait csendben és békében eltöltse!
    És ne hallgasson ilyesmiket: NE KATTINTS IDE mert úgysem mond semmit annak, akinek az ÉN áll a központi helyen.

    VálaszTörlés
  4. Milyen vicces, h épp tegnap este gondoltam arra, h erre a cikkre fogok a mai napon írni :)
    (Elhiszed, Tibor? :)
    Arra gondoltam, h ideírom, h az én környezetemben csak eggyel van több hívő lány, mint fiú. És az az egy éppen én vagyok :)
    Mivel én nem vagyok közösségben, nem tudtam még csatlakozni hívőkhöz. De nagyon szeretnék. Egy kisvárosban lakom, ahol nincsenek ifik. Ezért is örülök ennek a blognak annyira :)
    Jár-e valaki hasonló cipőben, mint én?
    De a témát sem akarom nagyon magamra terelni: tudom én is, h több a hívő lány, mint fiú. Kivétel ez a blog :)

    VálaszTörlés
  5. Kedves Tia!

    (Elhiszem neked.) :) Nekünk volt egy ifi-vezetőnk, akit nagyon szerettünk és áthelyezték Százhalombattára. Sokáig jártunk le hozzá Budapestről Battára, hogy résztvegyünk az ő ificsoportjában is! Úgyhogy néha a távolság nem lehet akadály! Merrefelé laksz?
    Amit ajánlanék, gyere Te is, beszélgessünk, kommenteljünk közösen a blogon, meglátjuk, mi lesz belőle! :)

    Szia, Tibor.

    u.i.: most pedig beszélgessünk a posztban feltett kérdésekről! Okés?

    VálaszTörlés
  6. Budapesttől kb. 140 km-re. Százhalombattától is.
    Így akkor tőlem nem lett volna áldozat az, amit ti megtettetek :)

    Visszatérve a fiúkra: nem tudom, h mi lehet az oka annak, h nem lépnek a lányok felé (már aki nem lép). Talán az, ami a „férfi és női szerepekről” c. bejegyzésben is szerepel: hogy nem mernek felelősséget vállalni és félnek a visszautasítástól is. És a mai nő olyan önálló is. Egy nő szerintem, ha nem is ez látszik kifelé, igenis vágyik arra a biztonságra, amit csak egy férfi tud nyújtani.
    Sokszor az lehet a baj szerintem, h eleinte a férfiak elengedik a gyeplőt, h kedvezzenek a szeretett nőnek. (Később pedig már nem tudják visszaszerezni.) Pedig a vezetésnek a kezükben kellene maradni, de mindemellett érzékeltetni a nővel, h szereti.
    Tehát elképzelhető egy olyan ok is, h mindettől fél a férfi a környezetében levő (nem működő) kapcsolatokat látva.

    VálaszTörlés
  7. Sziasztok,

    Újra elolvastam ezt a cikket, és talán, amit majd itt lentebb megosztok, vlmilyen szinten talán kapcsolódik a témához ;-)

    Ime:

    A 21. századi férfi fejlődésének vannak még perspektívái, hiszen egyenlőre még azt sem állíthatjuk, a hagyományos macsó (férfiasnak lenni , férfi személyiség jegyeknek megfelel az illető) attitüd mára végképp kihalt volna. Viszont egyre inkább szalonképtelennek és divatjamúltnak minősül.

    Ezért fogalmazott úgy félig tréfásan az egyik interjújában Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, hogy a Lehman Brothers amerikai brókerház világgazdasági válságot előidéző összeomlása vlszeg nem következett volna be, ha a céget Lehman Sistersnek hívják, azaz nők vezetik, nőies gondolkodásmóddal. Miután ma már nem a tesztoszteron vezérelte férfi a világ korlátlan ura, hajlamainak kiélésére kénytelen új formákat találni. Valóban?

    A férfiak nem változtak meg – mondja C. Molnár Emma pszlógus. A férfi az őskor óta célorientált, győzni akaró fajta, mind1, hogy a kardfogú tigrist akarja-e leteríteni, Voltaire módjára vitriolba mártott tollával semmisíteni meg az ellenfeleit, vagy gyors autójával akar az első lenni. Ami változást látunk, az abban mutatkozik meg, hogy az adott társadalom kultúrája milyen lehetőségeket kínál a fogyasztásra. A mai világ nem engedi meg, hogy a férfi harcoljon, ezért paintballt játszik, meg raftingol, élvezi azokat a küzdősportokat, ahol próbára teheti az ügyességét és az állóképességét. A modern férfi másképp elégíti ki a szükségleteit, mint őskori társa, most nem dárdát hegyez, hanem a laptopját okosítja különféle programokkal, és nem állatbőrt hord, hanem Gucci- öltönyt. De mindkettő uazt a célt szolgálja, az önértékelés erősítését.

    Az úgymond modern férfitól nagyon nem fogadják el, ha felteszi a kezét és azt mondja: bocsánat, én csak egy erős férfi vagyok! Neki nincs hová visszavonulnia, tőle azt várják, hogy egyszerre feleljen meg egymásnak ellentmondó követelményeknek. Legyen sikeres és házias, vonzó és húséges, kemény és gyengéd, határozott és megértő, gondolskodó és odaadó, racionális és empatikus. És főleg, titokban se sírja vissza a régi szép időket, amikor elég volt ’csak’ macsónak lennie.

    Míg régen a testi erő és ügyesség alapján lett vlki táradalmilag elismert, addig ma az intelligencia és a kreativitás többet ér. Ez komoly változás; ebben az értelemben némileg leáldozott a hagyományos férfieszménynek. Tényleg?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azt meg elfeledtem bátorításul kérni, hogy szívesen olvasnék ehhez fűződő kommenteket. Szóval hajrá ;-)

      Törlés
    2. Szerintem sok igazság van benne. A társadalmunk nem csak a nők szerepét, a férfiakét is teljesen újradefiniálna, ami sok természetellenes helyzethez vezet, egyszerűen nem tudjuk hol a helyünk. De ez egy bűnös világban mindig így lesz, nem kell mindent a feminizmusra vagy a társadalmunkra fogni. Az Isten által elképzelt és a Bibliában leírt szerepeket felvállalni mindig kemény munka lesz és mindig árral szemben.
      A leghatékonyabb módszer talán itt is a megelőzés, azaz a keresztyén családok, ifik már segítenek a biblikus szemléletek kialakításában a nemi szerepekkel kapcsolatban is. Ez se könnyű feladat. De magát a már meglevő tünetet kezelni, visszafordítani egy folyamatot, ami ennyi 25+ embertől elvette a lehetőséget a párválasztástól, sem piskóta.

      Annyira jó amúgy, hogy visszakanyarodtunk a férfiakhoz, mert a közeljövőben szeretnénk még sokat beszélni a kialakult ffi krízisről!

      Tia, hiányzol közülünk, reméljük jól vagy!

      Törlés
    3. "Míg régen a testi erő és ügyesség alapján lett vlki táradalmilag elismert, addig ma az intelligencia és a kreativitás többet ér."

      ...ahha. Szóval annó hülyébbek voltak a férfiak? :D Hmm... a mai technológiák, tudás meg csak úgy az ölünkbe pottyant. A cikk írója elfelejtette megemlíteni, hogy ahol most tartunk, az jóformán a hadiiparnak köszönhető :) Egyszóval ez így hülyeség. Sok csata kimenetele sokszor nem az erőn múlott, hanem a találékonyságon, rafináltságon, gazságon. Ez némi ész nélkül meg... :)

      Szóval mindig is okosak voltunk :) Meg erősek, meg szépek...

      Törlés
  8. "Mi van a fiúkkal? Hol vannak? Miért ilyenek? Milyenek? Szerinted mi a gond, probléma? Mik a tünetek és mik az okok a tünetekre?"

    Nem is tudom hol olvastam ezzel kapcsolatban. Férfivá válni sokkal nehezebb. Amikor a fiú megszületik, először az anyjával azonosul, majd a fejlődése során rá kell ébrednie, hogy ő a másik bandához tartozik... ilyenkor sokat segít(hetne) az apa... na és részben itt kezdődhetnek a problémák.
    Az a rengeteg csonka család csak úgy okádja a kasztrált férfinemzedéket... főleg, ha még az anyuka is segít ebben :S
    Oké, nem minden ilyen fiúból lesz nőies férfi, de ez nagyon is sokat nyom a latba.

    Sajnos újra fel kell találni a "Spanyol viaszt"... milyen is a férfi?!?!

    VálaszTörlés
  9. Sziasztok!

    Kevés olyan férfit látok, aki határozottak, tudják, hogy mit kell tenni, van férfias kiállásuk. Már édesapám nem él, de ő katona volt, és tudta , mi aszerepe a férfinak.
    Éppen nem rég beszélgettünk barátaimmal, lelkész házaspárral, hogy sajnos, a férfiak olyan családban nőnek fel, ahol csak anyuka neveli fel, és nincs férfi a családban, ahol meg is látszik a viselkedésén. Fontos, hogy férfiak és nők milyen a szülői háttért és nevelést kap....

    Szia Ahham!

    A szülői szeretet ereje milyen lehetett, amikor "Izsák Ézsaut szerette...Rebeka viszont Jákobot.."(1. Mózes 25:28)? A szülők nem egy oldalon álltak,sajnos baj van. Kivételezésük egyik fiúkat száműzötté tette, a másikat egész életére kudarcra programozta. (Forrás: Mai Ige: A szülő szeretet ereje) Tanulságos!

    Úr adjon és Ő világossága legyen Mindenkin!

    Krisztus kegyelméből,
    Marietta

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.