Mint mindig, mindenki, a Te véleményedre is nagyon kíváncsiak vagyunk! :)
2012. november 22., csütörtök
Egy dia: Nem tudom, hogy egyedül kell-e maradnom
Az Egy dia sorozatban, ca. 20-25 napon keresztül minden nap felkerül egy dia a 17-ei tréning anyagából, Feri bácsi prezentációjából. A dián szereplő pontok, gondolatok, idézetek egy-egy fontos témát summáznak. Javasoljuk, hogy fejtsük ki közösen.
Mint mindig, mindenki, a Te véleményedre is nagyon kíváncsiak vagyunk! :)
Mint mindig, mindenki, a Te véleményedre is nagyon kíváncsiak vagyunk! :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Szerintem mindkét állapot lehetőségét érdemes elfogadnunk, és kérni Istent, hogy segítsen, hogy ha társat keresek, akkor is adja meg a támogatást, hogy egyedül megálljam a helyem és érzelmileg rendben legyek.
VálaszTörlésAkár úgy alakul az élet, hogy párt találok, (mert megtettem a megfelelő lépéseket ez ügyben, s nem csak a sült galambot vártam), akár egyedül maradok, egyik döntésnek sem szabad erőltetettnek lennie.
Ismerek olyat, aki minden áron családot akar, és belemenne egy alárendelt kapcsolatba is, hogy megvalósuljon a saját elképzelése. És nemrég találkoztam olyan lánnyal, aki annyira hangsúlyozta a saját szabadságát és függetlenségét, ami szerinte nem változik meg a házasság után sem, hogy teljesen ellehetetlenítette egy kapcsolat kibontakozását.
Mások pedig félnek egyik, vagy másik állapottól.
Isten segítsen bennünket, hogy lelki frissességünket meg tudjuk őrizni, akárhogy is alakul.
Nem régiben kellett egy dolgozatot írnom arról, hogy "Hogyan jelenik meg a hitem a munkámban szakmámban." És ahogy írtam rájöttem, hogy habár nagyon szeretem azt, amit csinálok (biológus vagyok) mégis van egy éles határ a munkám és az Istennel való kapcsolatom között, van a munka és van Isten, nem igazán tudom bizonyságtételként megélni (pedig az életünk minden területén fel kellene keresztyén mivoltunknak ragyogni). Na most ez hogy jön ide? Úgy hogy korábban arról beszéltünk ott ahova ezt a dolgozatot is le kellett adni, hogy akkor vagyunk a helyünkön ha Isten mellett, Istennel vagyunk. Persze ez nem azt jelenti, hogy teológusnak kellene lenni, de mindenesetre elgondolkodtató, hogy hogyan gondolok a szakmámra (máshogy kell hozzá állnom?!), pályamódosításra... És abszolút igazat kell adnom, hogy akkor vagyunk boldogok, ha a helyünkön vagyunk. Akár egyedül, akár társsal. És ez nem egy frázis, hanem érzem én is a feszültséget az egészben. Van olyan amikor azt tudja mondani az ember, hogy "ez igen", "erre vártam", "na végre" :) Kb. ez az amikor a helyünkön vagyunk. Már ilyet is tapasztaltam :)
VálaszTörlésÉs hogy nem jó egyedül lenni... ez nem olyan tétel, hogy ez így van mert a Biblia mondja, hanem tapasztalom. (és persze Isten megint rátapintott a lényegre...)
És hogy ez rajtam is műlik: az biztos! Nagyszerűen tudok magam körül elijeszteni mindenkit. Van miben fejlődnöm még ilyen öreg fejjel is.
Zoli voltam
Nagyon ritkán nézek tv-t, de most két nagyon érdekes műsor került elém...
VálaszTörlésHa van időtök nézzétek meg. Számomra nagyon megragadóak és elgondolkodtatóak voltak. Nincsenek benne mindent megoldó tanácsok se sikertörténetek, csak életek...
Bandi elmeséli élete történetét
Egy csónakban