2012. május 25., péntek

Hát ennek jól bedőltünk...

Bocsi a hangvételért, de ez most nagyon kikívánkozik és lehet, hogy erős lesz a választott hangnem hozzá, de talán ennek most ilyennek kell lennie.

Erről már esett szó, a téma nem új. Mindkét oldalról pedzegettük már és folyamatosan próbáljuk belőni az arany közepet, de talán nem is olyan egyszerű.
Ha 10-15 évet visszalapozunk, még javában hódított a zsíros haj és tarisznya a keresztyén fiúk és lányok körében, mely a lányoknál falvédő vastagságú boka-szoknyával, fiúknál nagyapám 25 éves szétnyúlt pulcsijával társult - azaz a szinte teljes igénytelenségről beszélek. Talán kb. 10 éve kezdődhetett egy szemléletváltás ebben. A keresztyén lányok rájöttek, hogy a szájfény nem bűn és nincs azzal semmi gond, ha előnyösen öltöznek fel. A fiúk is elkezdtek "beruházni" és a kordbársonyt felváltotta a márkás trapéz fari és a deszkás cipő - hiszen így cool és miért ne lehetne vagány is egy hívő fiú?
Valami elindult, valami megmozdult a keresztyénekben, ami önmagában nem rossz...de nem estünk-e át a ló másik oldalára kicsit?

Hát de.

Mondom ezt a közelmúltban a környezetemben tapasztalt keresztyén testvéreim megnyilvánulására alapozva.
Hívő (szolgáló, bizonyságtevő) lányoknak fél csupasz kigyúrt férfiak a facebook-on. Hozzászólás: "ahhhh, micsoda pasi". Ez most komoly???
Hívő (szolgáló, bizonyságtevő) lányok! Két dolog: dekoltázs és rövid szoknya. A rosta: azért tudjunk már mi, férfiak hova nézni, mikor veletek beszélünk!!! Köszönjük!!!
Hívő (szolgáló, bizonyságtevő) lányok és a shopping láz...én értem, hogy örömöt ad és kikapcsol, de ezzel nem egy olyan késztetést elégítetek ki, ami Isten teremtett belétek, hanem a fogyasztói társadalom, a plázák és a fashion Tv...
Hívő (szolgáló, bizonyságtevő) lányok! A "helyes pasi" az, aki elvesz titeket feleségül, nem pedig Robert Pattinson a drakula őrületből. Csak mielőtt felcserélődne a sorrend...
És végül, kedves Hívő (szolgáló, bizonyságtevő) lányok, a kinézet nem számít. Lehet, hogy úgy gondolod, hogy igen, de ez csak azért van, mert a világ és az elvilágiasodott keresztyén környezeted benyelte a hazugságot, hogy igen. Tessék mélyebbre nézni és meglátni azt, ami igazán számít!!!


Kedves hívő (szolgáló, bizonyságtevő) férfi testvéreim!
Mi az, hogy te azt mondod, hogy "nekem 50-50%-ban fontos, hogy egy lány jól nézzen is ki és bejöjjön amúgy is"?? Ez még a világnál is rosszabb! Ha így látod, ne keress párt magadnak, légy szíves!
Mi az, hogy megfogod egy lány fenekét akár a munkahelyen vagy keresztyének között?? Ötödikes vagy? Ismét alul múljuk a világot. Hol marad a tisztelet a nők iránt, az önmegtartóztatás, a felelősségteljes gondolkodás? Gondolom kirepült mind az ablakon...ezzel az erővel a keresztyén kitűzőidet és pólóidat is dobhatod utánuk...
Hogy-hogy utalásokat teszel arra, hogy melyik fehérnemű hogyan domborítja ki az idomokat egy lánynak szemtől szembe és közbe nyálcsöpögve bámulod?? Ez miiiii?
Tudod az, hogy mit szólnak a páromhoz majd külsőleg (illik-e hozzám, hány pontos, mennyire csinos, szexi, mennyire divatos, milyen lábai vannak) a haverok, kollégák esetleg gyülekezetbeli atyafiak, egyáltalán nem fontos. Ha te ezt annak tartod, akkor vegyél egy sportkocsit, jegyezd el, házasodjatok össze és mutogasd azt a baráti körben, rendben? 
Jussunk már el odáig, hogy a feleségem nem egy szex tárgy lesz, sem egy a média által elénk idealizált szuper modell, hanem az a lelki társam, másik felem, akiben Krisztusban összeforrhat hitünk, testünk, lelkünk.

Ennek a bejegyzésnek az a célja, hogy megosszam veletek azt a döbbenetet, amit érzek azzal kapcsolatban amilyen fontos lett a külső "hirtelen" - az elmúlt 10-15 évben. Nem azt mondom, hogy a borotválatlan láb és/vagy hónalj vonzó. De nem tök mindegy?? HA keresztyének vagyunk, HA Jézus az első, HA Jézus valóban átírta céljainkat, terveinket, értékrendünket, akkor tartsuk már mi is 1000x fontosabbnak, hogy mi van belül és századlagosnak, hogy ki, hogy néz ki. Ha valakik, akkor nekünk abszolút a bensőre, az ott termő gyümölcsökre kellene koncentrálni. Amúgy is, de ha párt próbálunk keresni és házasságba gondolkodunk, akkor végképp. Ugyanis egy csinos fenék és egy sármos arc sosem fog végigvinni és továbblendíteni azokon ami a házasságban ránk vár.
Akinek fontos a külső, kérlek, hagyd meg a párválasztást azoknak az érett testvéreidnek, akik már eljutottak odáig, hogy egy embernek a lelkébe szeretnek bele, veszik el feleségül vagy mennek hozzá.

Még egyszer bocsi a hangvételért. Ugyanaz a bűnös ember vagyok, mint bármelyikőnk, nekem sincs jogom, erkölcsi alapom, kavicsot lendíteni senkire sem, de ez most így jött ki belőlem.

Egy korábbi bejegyzésben szintén szó esik erről, többek között a kellemes megjelenésről kapunk tanácsokat, a konklúzió viszont talán hasonló...

22 megjegyzés:

  1. Én örülök ennek az őszinte, mélységes gondolatoknak, "kemény eledel"-nek (Zsid. 5:14: Az érettkorúaknak pedig kemény eledel való, mint a kiknek mivoltuknál fogva gyakorlottak az érzékeik a jó és rossz között való különbségtételre.)

    Belső szépség - krisztusi szépség fontosabb, mint a korunk "külső szépség" téves gyakorlása. Tiszta és ápolt külső kell, de ne essünk a végletekbe! Isten a kedvességet, belső szépséget teszi vonzóvá, mint a külső szépséget.
    "Hanem a szívnek elrejtett embere, a szelíd és csendes lélek romolhatatlanságával, a mi igen becses az Isten előtt." (1.Péter 3:4)

    VálaszTörlés
  2. Amikor először olvastam nem értettem honnan ez a nagy felbuzdulás. Aztán elolvastam még egyszer és sajnálattal vettem tudomásul, hogy személyes tapasztalat. Ekkor arra gondoltam, hogy ilyen emberekkel, hála Istennek, még nem futottam össze hívő körökben, vagy csak nem vettem őket észre, bár a lányok ruházkodása nem éppen a nem észrevehető kategória. A "legdurvább" eset amikor az illető hölgy ujjatlan felsőbe jelent meg istentiszteleten... Így végül arra jutottam, hogy hálát kell adnom azért mert nekem nagyobb félelemem, hogy a lány nem lesz hívő, mint csinos...

    Köszönöm, Uram!

    Kívülálló voltam!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. És sikerült beállítani a lokális időt!

      Soli Deo Glori!

      Törlés
    2. Csak egy rövid megjegyzés az ujjatlan felsőhöz. Én praktikus okokból szoktam ujjatlan felsőt használni. Nagy melegben az a legjobb. Őszintén megmondom, hogy eszembe nem jutott igen sokáig, hogy illetlen lenne úgy elmenni bárhová is, még ha az egy istentisztelet is. Most, hogy írtad, már eszembe jutott, hogy mintha mások is mondták volna már ezt. Ezentúl figyelek erre, legalábbis megpróbálok!
      (És ezt csak azért írom, hogy nem biztos, hogy valaki azért van ujjatlanban, mert kihívó akar lenni. Lehet eszébe sem jut, hogy ezzel megbotránkoztat másokat, magamból kiindulva...)

      Kukkoló

      ui.: Majd a bejegyzésre is reagálok, de már késő van :)

      Törlés
    3. Igen, van olyan, hogy meleg van, de én ekkor sem megyek rövidnadrágba a templomba. Ellenben a rutinosabb hölgyek visznek magukkal kendőt vagy kardigánt (már ha annak hívják, nem vagyok a női divat szakértője) és a vállukra terítik mielőtt bemennének a templomba.

      Törlés
  3. És akkor a bejegyzéshez:
    Engem igen mélyen érintett, mégpedig azért, mert magamra ismertem benne. Talán nem olyan durván, ahogyan írva van, de azért rám is jellemző. Elmondanék néhány példát, amik a közelmúltban történtek. Az egyik: nemrég voltunk 2 barátnőmmel színházban. És az egyik színész, hát tipikusan az a női szíveket megdobogtató volt. Az előadás után nem mertem ezt mondani a többieknek, valahogy úgy éreztem, nem lenne helyes. De utána kiderült, hogy a többiek is szívesen "legeltették rajta a szemüket". És hetekig ezen pörögtünk... Megállapítottuk, hogy az a fajta, aki soha nem kéne férjnek, de azért mégis pörögtünk rajta. Igazából végig volt egy rossz érzésem, hogy ez így nem jó, de mivel a többiek is benne voltak, így szabad utat engedtem neki. A másik: igen sűrűn ebédelek ugyanazon a helyen, és ott figyeltem fel hónapokkal ezelőtt egy férfire. Valahogy mindig egyszerre sikerült ennünk. Fogalmam nincs kicsoda, semmit nem tudok róla. Csak annyit, hogy ha meghallom a hangját, ahogy mellettem elmegy, akkor kiráz a hideg, jó értelemben. A színész és ő is valami olyat vált ki belőlem, amit nehéz megmagyarázni. Csak ránézek és megemelkedik a pulzusom. (Talán ez az, amikor vonzónak találunk vkit?)
    De ez annyira borzasztó!!! Tudom, hogy nem helyes, de mégis ösztönösen ez jön. Fogalmam nincs, hogy fordítva is így van-e, fiúkból is kiváltanak ilyen érzést tök ismeretlen lányok, az viszont bizonyos, hogy a lányok körében van ilyen, már többekkel beszéltem erről.

    A bejegyzésben a lányokról leírtakkal egyetértek, sztem eléggé jellemzőek ránk. A fiúk jellemzését viszont kicsit erősnek érzem. Az 50-50%-ban lehet vmi:), de hogy a lányok fenekére csapnának, vagy fehérneműkről beszélgetnének... Szemtől szembe legalábbis nem jellemző.

    Kukkoló

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Kukkoló!

      Nagyon, nagyon, nagyon köszönöm/jük az őszinteségedet! Mindannyiunk számára példa ez az alázat!

      "Jó pasik/csajok"
      Aki ilyen szempontból felkelti a figyelmünket - azaz a külső alapján már egyszerűen oda vagyunk érte az abszolút nem a feleség-férjkeresés útja, módja - sőt, talán még ki is zárja ezt. Az én meglátásom szerint. Ki is fejtem miért.
      Ez a fajta vonzódás a bennünk kialakult imázsokhoz köthetőek - hogy mi kit tartunk vonzónak. Ez odáig visszavezethető, hogy azonos nemű szülőnk melyik emberre "sóhajtott rá", hogy "hűha, ez aztán a jó..." - ez is belénk ivódik és persze a filmek, képek, magazinok, reklámok, nagymenő osztálytársak, keresztyén táborok, konfik, stb., stb. mind mind kialakítanak a fejünkben egy "vonzó" karaktert, akire egyszerűen rádobban a szívünk. Kinek-kinek más a típusa. Szokták is beszélni, hogy kinek ki az, milyen - ez egy teljesen felesleges beszélgetés, ugyanis ez a fajta imázs abszolút nem segít a párválasztásban, sőt...
      Miért nem jó az ilyen "belső vezetésünket" követni? Először is azért, mert egyszerűen nem vagyunk önmagunk az ilyen ember társaságában. A lányok átmennek buta kis csajokká - még a legértelmesebbek is, a fiúk pedig vagy ökörködnek, vagy teljesen bezárkóznak, a lényeg, hogy egyszerűen zavarba vagyunk. Így szerintem nagyon nehéz ismerkedni - számomra legalábbis az lenne. Ezek az emberek azok, akiket nagyon nehéz megismernünk - nem biztos, hogy miattuk, inkább a bennünk levő pozitív előítéletek miatt - mert már eleve szuperlatívuszokban gondolunk rájuk. És általában teljesen más a valódi háttérinfó és az esetek nagy részében lelkileg abszolút hozzánk nem illő emberről van szó - még ha külsőleg tökéletesnek is tűnnek.
      Ettől függetlenül nem szeretném teljesen lehúzni ezt az érzést, mert ezt a fajta vonzódást is Isten rakta belénk: az, hogy egy egyedülálló férfi vagy nő elkezd intenzívebben levegőt venni egy másik egyedülálló férfi vagy nő miatt önmagában még nem bűn. De azzá válhat - ez már szívügy és nagyban a lelki érettségünk kérdése. Az is előfordulhat, hogy valaki pont a fejében kialakult típusában találja meg párját és a fent leírt rózsaszín hályog leomlik a szemünkről. De a házassághoz valóban fontos, hogy az "oda vagyok azért, ahogy kinéz" érzésből valódi szeretet, szerelem, felelősségteljes szerepvállalásig kell, hogy eljussunk. Mert önmagában a jó csaj/pasi még nem jelent jó férjet, feleséget, sőt...

      Törlés
    2. Kukkoló és Ábel!

      Az itt leírtakkal egyet is értek meg nem is. Talán írhatnám, hogy szokás szerint. Ez a fajta vágyódás szerintem kell egy kapcsolathoz, de nem szükségszerű, hogy első látásra kialakuljon az emberben. Talán káros is, ha ez mégis bekövetkezik, mert akkor ez az érzés vezeti az embert és nem Jézus. De ha egy házasságból teljesen hiányzik az "elvesztem a fejem a közelébe" és ne adja Isten más helyzetekben felbukkan az az óember és bűn, szerintem.

      És fontos, hogy ennek az érzésnek mikor és miért engedünk teret, mert szerintem fontos, hogy megtanuljuk kezelni ezt az érést is, mint ahogy megtanuljuk kezelni a dühünket.

      Áldás, Békesség!
      Istenünknek Dicsőség!

      Kívülálló voltam!

      Törlés
    3. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
    4. Sziasztok!

      Nem régen beszélgettem néhány szót Pálhegyi Feri bácsival. Az egyik kérdésem a szerelemre vonatkozott, hogy az elvakítja az embert... A válasz az az volt, hogy igen. A szerelem, a "vonzódás" egy hamis képet alakít ki a másikról (azt hiszem erre utalt Ábel is, a hülye viselkedésen kívül), ezért különösen fontos a másik igazi arcának a megismerése, a szerelem ellenére is és ne elégedjek meg azzal, hogy csak "oda vagyok érte".
      Erre kontrázva a másik kérdésem az az volt, hogy feleségül lehet-e venni valakit, akit nem szeretek? A válasz: Vezeklésből ne házasodjak...

      Nekem nagyon nagy probléma ez, hogy valakit szeretek és jobban mint a többi lányt és tudom, hogy ennek a plusznak az Isten iránti elköteleződésnek kell lennie, de ugyan úgy látom, mint Kívülálló, hogyha abszolút nincs semmi vágyódás a másik iránt akkor az bűnbe sodorhatja az embert. Tehát ne a világ vezessen a párválasztásban, de mégis mint nőt szeressem a társamat, és vágyjak a vele való együttlétre mind testileg, mind lelkileg. Nagyon nehéz megtalálni azt a keskeny ösvényt, amikor kölcsönös vonzalom jön létre és onnan tudnak tovább lépni és Isten vezeti őket nem az érzelmeik.

      Teljesen igaz, hogy nagyon észnél kell lennünk fejben és csak akkor engedjünk az érzelmeinknek, ha azok Isten előtt helyesek. Furcsa és közben mennyire ide vág, hogy a Biblia nagyon sokszor érzésekre szólít fel minket: Szeress, Örülj, Bánkódj, stb... pedig azt gondolnánk, hogy ezek csak jönnek és sodornak minket, de Isten mégis azt akarja, hogy uraljuk ezeket, mégpedig úgy ahogy Ő tanít minket rá. Így tudom szeretni a feleségemet a nehézségekben, így tudok vele megelégedni. De jó, hogy ebben is megsegít minket!

      Zoli

      Törlés
    5. Szerintem sokat segít a "lazulásban" és szintén a "gyakorlásban":

      1. társasági élet: vegyes társaság, szervezett és szervezetlen együttlét, igei és nem igei időtöltés lányokkal. Olyan alkalmak, ami lehetőséget ad beszélgetni lányokkal és visszajelzést adni és kapni érzéseinkről és személyiségünkről. Szerintem ebben a fajta együttlétbe belefér bizonyos kereteken belüli testi érintkezés is a másik nemmel - akár játékok vagy tánc keretein belül. Maga a testbeszéd is annyi érzelmet hordoz és hoz elő.

      2. randizás: ismerkedni egy lánnyal, minőségi kettes idő, ahol lehetőséged van neked férfinek lenni (úriember) és neki pedig nőnek (hercegnőnek) lenni és tudtok igazi mély beszélgetést folytatni. És köbe bókolni, csipkelődni, nagyokat röhögni, felszabadulni.

      Ezekből szerintem rengeteget tanul az ember a saját érzelmeiről, a nőkről, a házasságról és mindarról, amit ebbe Isten beleálmodott.

      Az egy dolog, hogy beszélgetünk ezekről, de nagyon fontos a cselekedetek mezejére is lépni és kitenni magunkat valami nagyon izgalmas (veszélyes?) dolognak: a férfi-női kapcsolatok érzelmi játékainak.

      Ábel

      Törlés
  4. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  5. A bejegyzéshez:
    Véleményem szerint sok igazság van benne,de néhol sarkításokkal.Nem lehet olyat mondani,h nem számít a külső.Az Énekek Éneke tele van szerelmi vallomásokkal,a belső szépség dícséretével,de ugyanakkor a külsőre is hangsúlyt fektet.Nem az a lényeg,h az egyén egy model/robert pattinson legyen,csak,h a párja szépnek lássa.Ez viszont fontos.Vagyis szerintem a helyes megközelítés: szeressük a párunkat a belső értékei miatt,és egyben lássuk szép nőnek/helyes pasinak.És ehhez nem kell az,h az a másik tényleg a legdögösebb emberi lény legyen,mert a belső megszépíti a külsőt is.De ha nem tudom a páromat soha megdícsérni,h milyen szépnek látom,mert ha mondanám az hazugság lenne,az mind a két fél számára romboló hatású.És mellesleg a hanyag külső a belsőt is tükrözi.Szóval nem kell divatmanónak lenni,sem sarki nőnek öltözni,de némi odafigyeléssel kell lenni a külsőre is.Ez szerintem egészséges,ha vki jól érzi magát a bőrébe,ha vkit megdícsér a párja.
    "Alig mentem tovább tőlük, máris megtaláltam, akit lelkemből szeretek."Én. 3:4
    És
    "De szép vagy, kedvesem, de szép vagy! Szemeid galambok fátyolod mögött. Hajad olyan, mint egy kecskenyáj, mely Gileád hegyéről hullámzik alá."Én. 4:1

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Tibi!

      Köszi a hozzászólást!

      Alapjába véve egyetértünk szerintem. A páromban való gyönyörködés fontos, enélkül tényleg nem működik, de ez automatikusan jön szerintem- ha jó a sorrend. A veszélyt inkább abban látom, amikor még nincs párom és nem a páromról van szó de már olvadok valakiért vagy elfordítom a tekintetem és megvetem a külseje miatt. A döbbenet bennem azért van mert keresztyének keresnek külső alapján párt. Ez nem jó. Ilyen szempontból írtam, hogy a külső nem számít.
      Te is azt írod, hogy "szerintem a helyes megközelítés: szeressük a párunkat a belső értékei miatt,és egyben lássuk szép nőnek/helyes pasinak." - azaz a belső értékekbe szeretünk bele és ez így van (sor)rendjén. Csak eddig el kéne jutnunk.
      A külső igényességről írtam én is és a belinkelt korábbi bejegyzés is alátámasztja ennek a fontosságát is.

      Még1x köszi a reakciókat Tibi, Isten hozott a blogon! :)

      Áldás,
      Ábel

      Törlés
    2. Nem tudom, hány éves vagy, de én kb. 14 évesen gondolkodtam így a párválasztásról, erősen bibliaszövetsges befolyás alatt. És igen, még mindig keresztyén vagyok, de már nem hiszek hülyeségeket a párkapcsolatokról.

      Törlés
    3. Szazsi, kérlek szólítsd meg, akihez beszélsz, mert én pl. nem tudom eldönteni, hogy kinek írtad ezt...
      És a másik: megkérnélek arra is, hogy írd le, hogy mit gondolsz hülyeségnek, és szerinted hogy van. Úgy tudunk beszélgetni, ha van, amire reagáljunk :).
      Köszönöm!

      Törlés
    4. Szia Kukkoló, megelőztél. Én is kíváncsi vagyok, hogy mire reagált Szazsi, mert nem egyértelmű...

      Törlés
    5. Kedves Ábel! Bocsáss meg, hogy csak most reagálok, kicsit el voltam havazva. Szóval a reakcióm a bejegyzésnek szólt. Szeretném előbb kihangsúlyozni, hogy alapvetően tetszik a bejegyzés stílusa (bár van mit csiszolni rajta, de semmi gáz!), tetszik, hogy provokatív, és rengeteg jó meglátás van benne. Lényegében a bejegyzés nyolcvan százalékával többé kevésbé egyet is értek. A gondom az ALAPkoncepcióval van. Ezt úgy írom, mint aki már maga is házas, és némileg tágabb összefüggésben látja ezt az egész házasság-mizériát. Rátaláltál a blogomra is, ott rengeteg bejegyzést találsz a témában. Úgy érzem, elhibázott az alapkoncepcó.

      Ezt írod:

      "Ennek a bejegyzésnek az a célja, hogy megosszam veletek azt a döbbenetet, amit érzek azzal kapcsolatban amilyen fontos lett a külső "hirtelen" - az elmúlt 10-15 évben. Nem azt mondom, hogy a borotválatlan láb és/vagy hónalj vonzó. De nem tök mindegy?? HA keresztyének vagyunk, HA Jézus az első, HA Jézus valóban átírta céljainkat, terveinket, értékrendünket, akkor tartsuk már mi is 1000x fontosabbnak, hogy mi van belül és századlagosnak, hogy ki, hogy néz ki. Ha valakik, akkor nekünk abszolút a bensőre, az ott termő gyümölcsökre kellene koncentrálni. Amúgy is, de ha párt próbálunk keresni és házasságba gondolkodunk, akkor végképp. Ugyanis egy csinos fenék és egy sármos arc sosem fog végigvinni és továbblendíteni azokon ami a házasságban ránk vár."

      Az az igazság, hogy alapjaiban nincs azzal gond, amit feszegetsz, hogy nem attól lesz jó férj valaki, hogy mennyire sármos vagy jó megjelenésű, és nem attól lesz jó feleség, hogy mennyire jók a mellei, vagy a popója, mennyire bájos. Az is teljesen ok, hogy ne az érdekeljen már, hogy neked mennyire jó a nőd vagy a pasid, és fel lehet vágni vele mások előtt. Teljesen ok. A gondom az, hogy átesel a ló túlsó oldalára, de ANNYIRA, hogy csak úgy nyekkensz. A Biblia nem játssza ki külsőt a belső javára - ez nagyon fontos. Mostanában rengeteget foglalkozom a válás kérdésével, ami keresztény házasságokban ugyanolyan mértékben jelen van. Itt írok erről: http://egylelkesz.blogspot.hu/2012/06/majd-elvalik.html . A Biblia a test-lélek egységében látja az embert, ez is nagyon fontos. Lovasi énekli egy dalában, hogy van aki a testből kipiszkálja a lelket. Ha a test nem lett volna fontos Istennek, akkor úgy alkotja meg az embert, hogy csupán lélek, de az ige a TELJES emberre azt mondja, hogy: és lőn élő lélekké. Az ember a teste és a lelke EGYÜTT. Amikor te "csak a benső értékekre" figyelsz, akkor ezt az Isteni teremtési rendet ugyanúgy kifordítod, mint amikor CSAK a teste a fontos. És a házasságban UGYANOLYAN probléma lesz az, ha csak a "lelke" tetszik, mint az, ha csak a teste. Nem szabad így ketté választani a kettőt, mert az dualizmus, a keresztyénség pedig nem dualista. Isten a szívek és a vesék vizsgálója, gondolkodtál már azon, ez mit jelent? ;) Test és lélek egysége az ember. Ha nem így szereted a nőt, vagy férfit, aki a házastársad lesz, akkor NEM szereted. És nyugodt lehetsz, ezt ő is érzeni fogja. Csak ezt akartam mondani. Köszönöm, hogy külön megkerestél, megtisztelsz! Hajrá, figyelek ;) ! Üdv: Szazsi

      Törlés
    6. Kedves Szazsi!

      Bocsi, hogy így visszarángattalak :) Köszönjük, hogy reagáltál!

      Itt is leírom, 27 éves vagyok, 14 éves koromban én is rengeteg hülyeséget gondoltam a párválasztásról, bár b.sz.-eseket akkor még nem ismertem, az ifi vezetőimért viszont azóta is nagyon hálás vagyok az egészséges tanításértt, hiteles példájukért, ami sikeres párválasztáshoz vezethetett.

      Nekem a stílus, az, hogy provokatív, annyira nem számít, de azért köszönöm a bátorító szavakat, annak örülök, ha "nem gáz." :)

      Szerintem nem arra reagáltál, amiről én írtam és hasonlóan a Tiborhoz nem értettétek meg a "döbbenetem" okát, amit a fiús-lányos listában magyaráztam. Én nem vagyok anti-románc, no-szex, anti-érzelem és anti-igényesség keresztyén, aki csupán léleknek képzeli el az embereket. Az, hogy megvagyok döbbenve azon, hogy mennyire a filmek értékrendjei és az image dominál a mai keresztyének döntéseiben döbbent meg. De ugyanakkor nem meglepő, ill. könnyen megmagyarázható az alapján, hogy látjuk, mennyire számít ma nekünk a világ véleménye és Isten igéje. Itt van a nyekkenés szerintem.

      Így érdemben nem tudok mit reagálni, megismétlem magamat.

      A párkeresésében a külső megjelenés nem lehet döntő kérdés. Nem azt mondom, hogy nem számít, hiszen a külső sokat elárul a belsőről is, de valós véleményt nem alakíthatunk ki a felszín alapján valakiről.
      A testi vonzalom igen, Isten ajándéka, enélkül tényleg csak barátságról beszélünk. Ezt nem látom akkora problémának (nincs probléma azzal, hogy nem gerjednének egymásra az emberek), mint azt, hogy ez a gerjedés az, ami "vezeti" a párválasztókat. Inkább "félrevezetésnek" hívnám ezt, hiszen azokhoz vezeti őket, akik egyáltalán nem illenek hozzájuk (legalábbis kevés esetben) és azoktól pedig elkanyarintja a figyelmet, akik megfelelő férj-feleség alapanyag lennének. Ez nem azt jelenti, hogy nincs szükség egyáltalán a testi igényességre vagy éppen a vonzalomra, de ennek is tudni kell a helyét és határait egy másik ember iránt. Illetve ez egy olyan dolog, ami az esetek nagy részében kivállóan működik, sőt.

      Két kisfiút nevelünk feleségemmel. Egyenlőre még a bunkerépítés és focizás teszi ki az időnk nagy részét, de ma-holnap eljön viszont az idő, mikor a lányok és a párválasztás kerül napirendre. Szeretném, ha a fiaim romantikus, empatikus, érzelmeiket kifejezni képes férfiak lennének, akik tudnak szerelmesek lenni, odalenni egy lányért és tudnk neki hódolni, udvarolni és tiszteleni őt. De ennél is jobban szeretném őket megtanítani arra, hogy ne a cuki-pofa lányok után csorogjon a nyáluk, akikért az egész tábor oda van, hanem legyenek érzékenyek azokra a belső szépségekre és az olyan gyümölcsökre, amik hosszútávon is, 60 felett is, széppá teszi őket. Szeretném, ha kiépülne bennük a készség, hogy tudjanak a másik nemhez viszonyulni, a megfelelő módon viszonulni.

      A blogod nagyon jó témákat feszeget, köszönöm a belinkelt írásodat is. Az egyházunk helyzete tragikus ilyen szempontból (is), de ezt nem szeretném ezen a fórumon megvitatni, jó, hogy a reformatus.hu-n, parókián és a többi hasonló oldalon végre le lehet írni a véleményünket, rá lehet mutatni a nyilvánvaló bűnökre. Adja Isten, hogy alázatos szívvel fogadják vezetőink. Még felkelhet az alvó oroszlán, mert jelenleg nagyon mélyen alszik. Az ébredést pedig hosszú-hosszú évtizedekben látom megvalósulni - HA jó irányba indulnak el a dolgok. És ez a mi felelősségünk, hogy gyermekeink milyen egyházat örökölnek majd, ez azon múlik, hogy most merre fordítjuk a református hajó kormánylapátját. Remélem okulunk a nyugat tragikus hibáiból.

      Törlés
    7. Tisztelt Szazsi,

      végre valaki! Végre lelkésztől hallok ilyet!

      Korábban vettem egy könyvet, a válásról, homoszexualitásról szólt (lehet, hogy még másról is), de kicsit kiábrándultam... nagyon szépen, Biblikusan kifejtette hogy hát a válás bűn... mindenhonnan esz csöpög, de hogy ez valóban csak valaminek az eredménye, arról keveset hallottam... és ez nagyon bosszantott... pontosabban fogalmazva, dühített, kiakasztott!

      Ja igen, és ami még tragikusabb, hogy az a sok 'beetetett' hívő, meg ugye ezt hallja és persze, hogy kirekeszti az elváltakat... mert hát mégiscsak micsoda bűűűűn(ös). Hányan szenvednek ettől?! Nem mennek ez miatt közösségbe... stb. Szomorúan hallottam valakitől, hogy szerette volna, ha valaki imádkozna érte... erre kapott egy fél órás prédikációt, hogy mégis hogy gondolta...

      Szóval örülök a blogbejegyzésednek!

      Törlés
    8. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

      Törlés
  6. ok. További jó munkát. Sz.

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.