2013. szeptember 15., vasárnap

Párválasztás összegezve - ahogy mi látjuk

A 100 szingli blog célja, hogy segítsen a keresztyén párkeresőnek biblikus keretek között megélni mindazt, amit Isten eredetileg elképzelt egy férfi és egy nő között, a párválasztás során, majd a házasság és a család intézményében.
Röviden összeszedtük a párválasztással kapcsolatos legfontosabb területeket, melyekről részletesebben a blog bejegyzésekben is olvashatsz, illetve a tréning alkalmainkon hallhatsz. Evangéliumi-konzervatív református hitünk, meggyőződéseink mércéje a Biblia volt.


Társadalmi terheink

Nevezhetjük "korszellemnek" is azt a "démont", mely rendkívül hatékonyan végez romboló munkát társadalmunkban, ember és Isten, ember és ember, férfi és nő között. Elszigetelődünk, függetlenedünk, önállósulunk, elszakadunk, elhidegülünk, egyénileg megoldjuk, megyünk a magunk feje után, saját terveket szövögetünk...a régi, klasszikus értékeken kívül minden múlandót tolerálva az ingerküszöböket kijjebb és kijjebb tolva a nemi szerepek felcserélődtek, majd teljesen megfoghatatlanná váltak, a szexualitás az evés-ivás szükségleteinek szintjére csökkent, a házasság előtt vagy helyett túlnyomó többségben a fiatalok az együttélést választják.
A szülők nem férjnek és feleségnek, apának és anyának nevelik gyermekeiket, hanem mérnöknek és közgazdásznak, jó munkaerőnek.
A 18-25 éves korosztály túlnyomó többsége képtelen elköteleződni párja mellett, pedig ekkor lenne legideálisabb kialakítani hosszútávú kapcsolatokat és a nőknek gyermekeket szülni. 25 évesen még normális otthon lakni és a lakáskassza mellett nem kapcsolatokat, hanem a karriert építeni, diplomákat halmozni. A házasságra nem jut idő. Sokszor csak amikor már nagyon hangosan ketyeg az az óra, akkor kellene gyorsan a "megoldás" egy férj/feleség, illetve utódok formájában is.
Férfi krízis van társadalmunkban, egyházunkban. Ez elsősorban nem a feminista mozgalmak eredménye, hanem, hogy mi, férfiak nem voltunk, vagyunk a helyünkön. Nem vagyunk hűségesek, kitartóak, felelősségteljesek, megbízhatóak, határozottak, szorgalmasak, nem vállalunk felelősséget döntéseinkért - már ha merünk egyáltalán dönteni - nem vállalunk szolgálatot a gyülekezetben, nem mély a hitünk, egyszerűen nem lehet ránk fel nézni, környezetünk, a fiatalabbak és a nők, a társadalmunk és Isten ebben az állapotban nem számíthat ránk.
A társadalmunkban felnövekvő nőkön pedig rendkívül nagy a nyomás: diploma, diploma hátán, karrierépítés és persze a klasszikus szerepek megtartása (háziasság, sütés-főzés), a külsőségekről és a kinézet "karbantartásáról" már nem is beszélve. Ha valaki ezeknek mind meg akar felelni, akkor egyszerűen nem tud beállni abba a szerepbe, amit Isten egy feleségnek, édesanyának szánt. Ezzel párhuzamosan azoknak a férfiaknak is megnehezítik a helyzetét, akik csak 1 diplomával és harmadannyi fizetéssel rendelkeznek.
Ezek az alap problémák. Nyilván 28+ sokkal nehezebb segíteni és ezért reméljük, hogy a keresztyén családok az ifivezetőikkel együttműködve ezt a helyzetet próbálják orvosolni és megelőzni gyülekezeti szinten.
Mégis, akár 18 évesen, akár 38 évesen választunk párt, szerintünk az a legfontosabb, hogy keresztyén emberként Isten elképzelései, "használati utasításai" szerint éljük ezt meg, az Ő dicsőségére. Lehet bármilyen családi hátterünk, élhetünk bármennyire is istentelen társadalomban, Isten képes olyan fiakat és lányokat formálni az Ő Szentlelke által, akik ilyen ellenszélben is képesekké válnak arra, hogy megéljék Isten eredeti elképzeléseit emberként, férfiként és nőként az Ő dicsőségére. Ebben szeretne segíteni ez a blog is.

A keresztyén párválasztás alapjai

A keresztyén párválasztás alapja a párválasztók keresztyénsége, hit- és jellembeli érettsége. Elsősorban a hitünkben kell megismerni és megérteni, hogy Isten mit gondol erről a területről. Istennel való kapcsolatunk az alapja mindennek, melynek kontextust a Biblia ad az ő Szentlelke által. Minél jobban értem, hogy mit tett értem Jézus, annál jobban tudom értelmezni a Biblia többi részét is. Minél jobban megértem, hogy Isten mit mond, pl. milyen egy igazi férfi/nő, annál inkább el tudok mélyedni ezekben a szerepekben. Minél inkább elmélyedek az Isten által elképzelt női/férfi szerepekben, annál biztosabb alapokra helyezem a párválasztásomat, házasságomat.
Éppen ezért mi nem ajánljuk, hogy valaki
  • nem megtért keresztyénnel 
  • friss megtérttel (ca. megtérés után egy évig)
  • érzelmileg, jellemében éretlen emberrel kezdjen párkapcsolatot.


A keresztyén párkapcsolat

Egy keresztyén párkapcsolat Istenről szól. Az ő elképzeléseinek a megéléséről, az ő szeretete által, őrá (vissza)mutatva. Egy keresztyén párkapcsolat kezdete sokkal nagyobb súllyal bíró döntés, mint egy átlagos világi kapcsolat kezdete. Egy keresztyénnek, a megtérése után ez a legfontosabb döntés, ezért rendszeresen imádkoznia kell ezért és tudatosan készülni a párválasztásra.
Úgy gondoljuk, hogy egy keresztyénnek lehet több próbálkozása is és ezért fontosnak tartjuk az udvarlást/randizást bizonyos (testileg visszafogott) keretek között.
Nem hisszük, hogy Isten egymásnak teremtett két embert és nekik a másik embert valahogy "le kell vadászni". Isten a házasság intézményét ajándékozza, mely ideális környezet egy férfi és egy nő számára, melyet, ha megfelelően megismernek, készek boldog, teljes házasságban élni egymással - legyen szó bárkiről. Tehát a tudatos keresés, ismerkedés, randizás fontos, de a keresztyének nem szórakozhatnak az érzéseikkel. Egy keresztyén párkapcsolatnak súlya van. Keresztyénként olyan emberrel kezdek kapcsolatot, akivel felelősségteljesen tudok barátkozni, ismerkedni és nem áll szándékomban szórakozni és/vagy kihasználni. A keresztyén párkapcsolat testileg szinte teljesen mindent visszatart és minden szexuális tevékenységet a házasságon belülre tartogat, ahova azt Isten eredetileg helyezte. A kézfogás, a formális érintések (köszöntésnél puszi, tánc, stb.) rendben van, de ennél többre nincs szükség, ezt csak Hollywood akarja elhitetni velünk. Viszont rendkívül fontosnak találjuk, hogy a szexualitás ne legyen tabu és megfelelő időben, pl. eljegyzés után egészen nyíltan tudjanak beszélni egymással, részletekbe menően és nem virágnyelven a rendszeres szexuális kapcsolatra készülve. Ehhez tapasztaltabb, hiteles keresztyének segítségét és a megfelelő keresztyén szakirodalmat ajánljuk.(A szexről bővebben lentebb.)

A keresztyén házasság 

A keresztyén házasság az 1. Mózes 2. alapján egy férfi és egy nő között köttetik és egy egész életre szól. Sajnos ezt a "tételt" minden ponton ma támadás éri: egy férfi...egy nő...egész életre... A keresztyén házasságban az a cél, hogy mindaz a szeretet, ami a Golgotán adatott férj és feleség között egyre növekvő módon megmutatkozzon. A keresztyén házasságban is két bűnös ember él együtt, akiknek célja, hogy Isten dicsőségére élhessenek.
Az 1. Korintusi levél alapján is kiderül, hogy a keresztyén házasság rendkívül fontos része a rendszeres, boldog és kiegyensúlyozott szexuális élet. Az ezt a területet érő támadásokat orvosolni kell, különben hatalmas támadási felületet biztosítunk az ellenség számára.
A válás kérdése egy nagyon összetett terület és minden eset egyénileg vizsgálandó. Nagy általánosságokban azonban elmondható, hogy Isten a hűséget és az együtt-maradást támogatja. Azonban fenn állhat az a tragikus helyzet is, ami a válást feltételezi a bölcsebb megoldásnak.

Szexualitás

Úgy gondoljuk, hogy a szex egy rendkívül fontos és értékes terület. Isten teremtett szexuális lénynek bennünket és ez egy fantasztikus és különleges ajándék. Minden, ami az eredeti értékéből elvesz, Isten elképzeléseivel fordul szembe. A Bibliában azt látjuk, hogy Isten egy nő és egy férfi között, akik házasságban élnek, képzelte el a szexualitást. Ez az a kontextus, ahol méltóképpen élhetünk ezzel az ajándékkal - a megfelelő mélységű szeretet, elköteleződés, bizalom és a házasság intézményének védelmén belül, nem beszélve Isten áldásáról.
A párválasztás során minden párt arra biztatunk, hogy várjanak a szexszel a nászéjszakáig. Sajnos a világban azt látjuk, hogy akik nem házasságban élnek, agyba-főbe élnek nemi életet. Ezzel párhuzamosan az is igaz, hogy akik házasságban élnek, gyakran szörnyen szegényes szexuális életük van. Ez is mutatja, hogy mennyire feje tetején áll ez a terület. Ha ez a két arány megfordulna, egy sokkal normálisabb világban élnénk. Abban hiszünk, hogy minél kevesebb szex történik egy házasság előtt, annál gyönyörűségesebb, teljesebb és egészséges szexuális életet lehet élni házasságon belül. Ezt sok minden bizonyítja, de a legjelentőségteljesebb bizonyíték erre, hogy így kedves Isten előtt - tehát megéri rendeltetésszerűen élni vele. Nem hisszük, hogy tapasztalatszerzésre jó a szex. Nem hisszük, hogy szükség van kipróbálni a szexet a párunkkal, hogy "csekkoljuk", ebben is egymáshoz illünk. Úgy gondoljuk, hogy Isten akarat és elképzelései szerint élni áldást és kiteljesedést hoz, jelen esetben csodálatos, kielégítő, hatalmas orgazmusokkal teli szexuális életet. Nem vagyunk vakok azonban meglátni, hogy a társadalmi problémáknál említett "korszellem-démon" ezen a területen is pusztít és a 8-10 éves korban megismert pornó anyagok elegek ahhoz, hogy az egészséges szexuális kapcsolat potenciáját gallyra vágják. De a hollywood-i romantikus vígjátékok is képesek ugyanolyan félreértéseket későbbi sebeket okozni. Ezt orvosolni kell, mindenekelőtt bő kommunikációval a gyülekezetben, keresztyén házaspárokkal, lelkigondozókkal és megfelelő keresztyén szakirodalommal.


19 megjegyzés:

  1. csókolózni sem szabad házasságkötés előtt?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Névtelen! Azért egy becenevet hagyhatnál!

      Persze, hogy lehet csókolózni, ezt nem tiltja a Biblia. Viszont elkapkodni sem érdemes. A kérdés az: miért csókolóznál azzal, akivel nem biztos, hogy össze fogsz házasodni? Mi eljegyzésig tehát nem ajánljuk, utána is módjával, de ez nem üdvkérdés.

      Ábel

      Törlés
  2. Miért gondolja azt bárki, hogy két ember szeretetteljes, egymás tiszteletén, megbecsülésén, elfogadásán alapuló párkapcsolata akkor válik Istennek tetszővé, áldottá, ha arról születik egy papír, ami a házasságkötés okmánya? Két ember kapcsolatának milyensége nem egy okmányon múlik, és az én hitem szerinti Isten sokkal széleslátókörűbb, elfogadóbb, lélekbe látóbb, minthogy az életre szóló választást, a szeretetet egy papírhoz kösse.

    A Biblia abban a korban született, amikor fel sem merültek olyan lehetőségek, amelyek a mai társadalomban felmerülnek. Az emberek lelke, érzései változatlanok, a hit, a szeretet ma is ugyanaz, mint évezredekkel korábban. De a kontextus más, és ezt figyelmen kívül hagyni bigottság szerintem.

    Nem ismerem eléggé a Bibliát, de biztos vagyok abban, hogy a nők szavazati jogáról, egyetemi oktatásáról sincs benne konkrét iránymutatás, mert akkor fel sem merültek ilyen kérdések. Ha ebben tud haladni a ma kereszténye/keresztyéne a korral, akkor a házasságról, szexualitásról való gondolkodásban miért nem?

    Ádám és Éva attól voltak házasok, hogy Isten egy párnak teremtette őket, ők is egymást, és házaspárként éltek, gyermekeket nemzettek, szexeltek. Ha két ember egymás és a holtig tartó közös élet reményében egymásnak elköteleződik, élettársakká válnak, az a mai társadalom szemében pont ugyanolyan házasság, érzelmi tartalmát tekintve is, mintha anyakönyvvezető és lelkész elé járulnának Isten áldását kérni. Hiszem, hogy Isten áldása nem azokon a kapcsolatokon van csak, amelyeket egy lelkész/pap megáldott. Ez formalitás, a lényeg a lelkekben van.

    Zsuzsi

    VálaszTörlés
  3. Végigolvastam az összes szexszel kapcsolatos írást, az összes hozzá érkező kommentet, és most egyben reflektálok az összesre. A cikkek és kommentek írói mintha csak a két végletet látnák: nézeteitek szerint van az ember, aki absztinens a házasság előtt, ám házasságban aktív, rendszeres, kielégítő szexuális életet él - ez OK szerintetek. És van az, aki fűvel-fával ágyba bújik, perverz pornót néz, és lelketlenül dug mindenkivel, aki csak az útjába kerül. És Deák Tiboron kívül nem is olvastam középútról...

    A pszichológia egy tudományág, nyilván ezt a keresztyének is így gondolják, a Károli G. Ref. Egyetemen is oktatják. A szexuálpszichológia ennek egyik ága, és azt gondolom, a szexuálpszichológia tudományos állásfoglalásait legalább akkora balgaság elutasítani, mint pl. az orvostudomány legújabb következtetéseit. Nyilván egy keresztyén se beszélne le egy anyát a gyermekének az életmentő műtétjéről mondván, hogy Isten majd meggyógyítja őt vagy magához veszi. Erre azt mondjuk, hogy Isten az orvostudomány által segít, így lehetőséget ad a gyógyulásra. No, ezt csak az összehasonlítás végett írtam, hogy az orvostudományt könnyedén elfogadja a keresztény szemlélet, hát akkor a pszichológia állásfoglalásaival is célszerű volna így tenni.

    Bár nem vagyok pszichológus, de olvastam sok szexuálpszichológiai értekezést, mely szerint a serdülőkori maszturbáció normális, szükséges dolog. Fiúknál a spontán merevedésekkel, magömléssel jön "magától", lányoknál meg azért fontos, mert a női orgazmus nem velünk született, hanem tanult folyamat. Ha a nő ismeri a saját testét, tudja, hogy mi okoz neki örömet, akkor később (akár a házasságban) ettől lesz "hatalmas orgazmusokkal" teli a közös szex, mert el tudja mondani a párjának, (esetleg megmutatni), mi hogyan jó neki.

    Aztán amiképpen a gyerek a serdülőkoron át fejlődik az élet más területeiben, úgy a szexuális fejlődés is egy folyamat. Az egymást követő, rövidebb-hosszabb ideig tartó párkapcsolatok tanítanak bennünket. Konfliktuskezelésre, a másikra való odafigyelésre, hibák elkövetésére, azok tanulságainak levonására és jobbá tételére. A tizenéves korban csókolózós párkapcsolat, a pettingelős tiniszerelem, az igazinak hitt emberben való csalódás. Mind tanítanak. Valamelyik cikkben írtátok, hogy ez a házasság mételye. A pszichológia tudománya szerint ez a fejlődési folyamat része, így lesz az éretlen gyerekből főleg lelki (és csak másodsorban testi) tapasztalatokkal megérlelődött felnőtt, aki felelősebben, tudatosabban tudja ápolni az élethosszig tartó párkapcsolatát.

    Az előző bekezdésben írtak az egészséges testi-lelki fejlődés részét képezik, és feltételezik a bizalmon, szereteten alapuló párkapcsolatokat, ami szerintem az arany középút az általatok idealitált "csak házasságban szex" és az általatok megvetendő, bűnös "promiszkuis szexhajhászás" között. És egyébként a pszichológia tudománya szerint ez az egészséges személyiségfejlődés velejárója.

    Zsuzsi

    VálaszTörlés
  4. Még egy felvetés, inkább kérdés, hiszen közületek többen jártátok/járjátok ezt az utat...: Tegyük föl, hogy van egy férfi és egy nő, akik mondjuk húszévesen ismerkednek meg. Ha a férfi az általatok helyesnek tartott utat járja, akkor nem önkielégít, de ugye a test, a hormonok működnek. Így feltételezem, hogy az imák ellenére is gyakoriak a szexuális témájú álmok (szintén pszichológia), amit testi reakciók is kísérnek, tehát gyanítom, hogy az ilyen önmegtartóztató fiatalember éveken át spontán magömléseket tapasztal éjszakánként, a legkínosabb helyzetben vannak merevedései, és szörnyű kínokat él meg, mert gyötrik a testi vágyak és a lelki kín, mely szerint ha magához nyúl, bűnt követ el. (Szerintem nincs olyan férfi, aki önkielégítés nélkül élné végig a serdülőkorát, így ha megteszi, bűntudata van, ami aztán rombol rendesen....) A lánynak, ha olyan szülők nevelték, mint Ti, akkor eszébe se jut magához nyúlnia, talán mosakodni is csak szivaccsal, megtörölni is csak gyorsan, mert "ott" nincs dolog a házasságig. Fogalma sincs a testéről, nem tudja, hol a csiklója, van-e egyáltalán, mi végre van... A fiút kínozzák a vágyak, pornót nem néz, a keresztény szexirodalomban vonalrajzok vannak, különben is annyira feszítik a saját vágyai, hogy csak azzal tud törődni, érdekli is őt a csikló... Aztán 20 évesen találkoznak, a fiú vágyakkal teli, a lány idealisztikus elképzelésekkel a házasságról, a szexről alig tudva... Csók csak eljegyzés után, semmi érintés, csak kézfogás, baráti puszi, baráti ölelés. Ha ezt könnyű kibírni, akkor erős kételyeim vannak a házasságban megélt jó szexszel kapcsolatban, hiszen ha ismerkedés közben nincs vágyakozás, később mitől volna? Ha meg kínzó megélni, akkor tarthat ez a szenvedés évekig is, hiszen ki házasodik manapság egy-két hónap ismeretség után?

    Tegyük fel, hogy a két ember vágyakozik egymás testére, de kitart, önmegtartóztat. Esküvő, Isten áldása, lelkész ámenje, lakodalom. Éjjel 2-3 óránál előbb egy rossz lagzi se fejeződik be. Jön a várva várt nászéjszaka, az első szex, amit a fiú már 12 évesen elképzelt, azóta vágyik rá. A szex, amiről a lány alig tud valamit, szégyenlős, neki a testiség annyi volt, hogy a fiú átölelte, talán kicsit bizsergett, mikor csókolóztak az eljegyzés után. Talán jóleső érzés volt "ott" megtörölni fürdés után, de ennyi.

    Éjjel 3, fáradtság az esküvő izgalmai után, tele élménnyel, a fiú várakozással, a lány aggodalommal, félénkséggel... Hát van egy olyan tippem, hogy a férj gyorsan a lényegre tér, hiszen évek óta erre vár, és mivel nem könnyített még magán, nem gyakorolta a késleltetett magömlést, hát előjáték nélkül nekiesik a feleségének, aki mit sem tud a testéről, és talán fél perces aktus is elegendő, hiszen ki vannak hegyezve az érzékei a fiúnak, ennyi idő után most elégülhet ki először "legálisan", bűntelenül. A nő meg talán azt hiszi, ez ilyen. Hogy ebből mikorra, mennyi összecsiszolódás után lesz összehangolt, jól kommunikált, egymás testi-lelki örömét szolgáló házastársi együttlét, azt én nem tudom. Talán évek kellenek hozzá, mire megértik egymást, mire közös nevezőre kerülnek.

    Míg, ha a fentebb leírt, a pszichológia által egészségesnek tartott szexuális fejlődési lépcsőt végigjárják, akkor akár már az első együttlét is lehet egymás számára örömöt okozó.

    Zsuzsi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Zsuzsi!

      Nagyon sok szeretettel köszöntelek a blogon. És köszönöm, köszönjük, hogy egyrészt ilyen mélységekben olvastad és tanulmányoztad és reagáltál, tettél fel nagyon jó kérdéseket. Bocsánat, hogy most olvastam csak el...kezdem írni a válaszaimat.

      Üdv:

      Ábel

      Törlés
    2. Kedves Zsuzsa!

      Annyira jó kérdések, területek, öröm belekezdeni válaszolni és beszélgetni Veled erről…, szóval köszi! :)

      Házasság és arról a papír…
      Igen, minden a szívben dől el. Ezt hirdeti Jézus is, erről szól az egész keresztyén Evangélium, Istennek nem a cselekedetek, hanem a szív számit – hogy valójában mit, miért teszünk. Ádámot és Évát még valóban nem lelkész adta össze, hanem maga Isten. Erre épül a házasság intézménye. Pont azért, mert „haladunk a korral”, szükséges ezt papírral is bizonyítani, de valóban nem ez a lényeg, hanem hogy azt, ami Ádám és Éva között történt és látjuk a Bibliában Isten szerinti „házasság” címszó alatt megvalósulni, modellezzük: Isten és emberek előtt elkötelezzük magunkat egymásnak egy egész életre. Ez egy nyilvános esemény, melyen mindenki látja: nekem ő a kizárólagos párom és neki én. Erre Isten áldását kérjük, mert anélkül kár belevágni. Nem az a lényeg, hogy ki adja ezt az áldást vagy milyen papírunk van róla, hanem az, amit te is írsz: milyen szívvel tesszük ezt a közös, hitbeli lépést.

      Amit írsz a nők jogairól és tanulmányairól, azzal kapcsolatban annyit reagálnék, hogy ha megnézzük a történelmet, csak, hogy félreértés ne essék, nem a keresztyének haladnak a korral, ha a nők taníttatásáról és jogairól van szó, hanem ők szabadítják fel őket erre. Már néhány évtizeddel Jézus után Pál apostol engedi, bátorítja a nőket a tanulásra, ami abban a kultúrában és korban forradalmi volt. Az Evangélium teljesen egyenrangúvá emeli a férfit és nőt. Az istentelen feminista ideológia pedig teljesen felforgatja ezt a rendet, hiszen nem veszi figyelembe azt, amit Isten tanít: a férfi és nő egyenlő, de teljesen más! No, de ez másik téma talán….

      Szexualitás

      Írod:
      „A cikkek és kommentek írói mintha csak a két végletet látnák: nézeteitek szerint van az ember, aki absztinens a házasság előtt, ám házasságban aktív, rendszeres, kielégítő szexuális életet él - ez OK szerintetek. És van az, aki fűvel-fával ágyba bújik, perverz pornót néz, és lelketlenül dug mindenkivel, aki csak az útjába kerül. És Deák Tiboron kívül nem is olvastam középútról... ”
      A szexualitást úgy hisszük, hogy Isten a házasságon belülre tervezte – ott működik, igazán, ott működik jól, a házas ember kiváltsága. Persze önmagába, hogy ha valaki házas, nem megy a szex. Keresztyén házasságról van szó és itt sem a külső jegyek, hanem a szív számít: mennyire tudom magamévá tenni a „másik-központú életet/szexet”, ami azt nézi, mit tudok adni, mire van szüksége a másiknak és mindezt Isten segítségét kérve. Ha ez nincs így, nyilván nem beszélhetünk a jó szex áldásairól sem. Ugyanakkor az is igaz, hogy két elkötelezett ateista, jó, érett, önzetlen ember is meg tudja élni az élvezetes szexet. Nem gondolom, hogy mindenki más, aki nem hívő keresztyén (szívből az) perverz pornófüggő és lelketlenül dug, nyilván itt is nagy lehet az eltérés az örömök megélésében. Ha viszont azt állítom mércéül, hogy az ember akkor a legboldogabb, ha Alkotója utasításait követve, úgymond a használati utasítást figyelembe véve él, akkor pedig azt kell mondjam, csak a keresztyén házasságban élők tapasztalhatják meg azt az „eredeti” boldogságot, amit Isten olyan csodásan, még a bűn fertőzése előtt, beleálmodott egy kapcsolatba, a szexualitásba: a teljes egységet, békét, bizalmat és biztonságot Istennel és egymással. Ez az érzelmi kontextus azért nagy hatással lehet a szex, orgazmus élvezetére is…ezt a hitetlen tudósok is belátják.

      Törlés
    3. Pszichológia

      Én sem vagyok pszichológus, de Hanna, a feleségem az! :) És közben keresztyén is! :) Szóval lehetséges a kettő szerencsés találkozása, sőt, szükséges is! Ezzel nincs semmi gond. De ott van pl. Pálhegyi Feri bácsi, aki a legnagyobb kortárs magyar keresztyén pszichológus, az ő nézetei abszolút biblikusak és a blogon olvasható információkkal úgy gondolom fedik egymást.

      Amikor valaki pszichológiához nyúl, alapvetően két vonal közül választ: azok, akik az embert esendőnek és bűnösnek vallják és ezért kívülről jövő segítséget keresnek és azok, akik az embert önmagában jónak tartják, csak meg kell találni magunkban a megfelelő válaszokat. Nos, a biblia-hívő keresztyének az első csoportba tartoznak. Szükségünk van megváltásra és tanácsra. Enélkül nem megy. Ennek forrásai pedig Jézus kereszthalála, feltámadása és a Biblia egésze. Viszont ahogy Jézus a szívek fontosságáról beszél, tulajdonképpen sokszor a freud-i tudatalattira utal – aki persze nem volt keresztyén, de…ezért is fontos például a pszichológiát, mint segédtudományt használnunk, mert segít mélyebbre látni a felszínnél, egy-egy önismereti teszttel vagy párkapcsolati játékkal vagy ilyesmi. Segít a felszínt megkaparni és olyan dolgokat mutat meg, amiről még mi sem tudtuk, hogy ott vannak bennünk. Ez Isten kezében csodálatos eszköz lehet, szóval ezzel nincsen gond. Nagyon szeretem én is ezt a tudományt, de azt az ágát, amelyik alázatosan fejet hajt a legnagyobb Pszichológus előtt. Azok, akik „jobban tudják Nála”, lehet, hogy érdekes és sokszor igaznak tűnő dolgokat állítanak, hosszú távon nem adnak jó tanácsot.

      Törlés
    4. Egészséges szexualitásra készülés

      Tényleg nagyon jól leírod a dolgokat és igazán jogos kérdéseket fogalmazol meg. Éppen szerdán este volt a gyülekezetünkben előadás, két témáról: a pornó romboló hatása a családokra ÉS (a dolog másik oldala) hogyan készítsük fel az embereket az egészséges szexualitásra, ha tabuként kezeljük a témát? Nagyon jó volt, sajnálom, hogy nem készült hanganyag. Pont a Te teljesen jogos felvetéseid miatt tartunk ilyen alkalmakat, telt ház volt, teszem hozzá… Egyrészről a pornó hatalmas kísértés főleg férfiak számára, ezt kezelni kell, méghozzá úgy, hogy beszélünk róla és egymást elszámoltathatóvá tesszük és segítünk kitartani, hiszen házas, nem házas, ha pornózik, abból semmi jó nem származik, sőt, rombol, szexualitást, önképet, kapcsolatokat, családokat, gyülekezeteket. Viszont, ha a sok tiltás mellett nem kezdünk el beszélni a gyülekezetekben (és nem virágnyelven, sok fokú utalásban) az egészséges, örömteli, aktív, kreatív szexualitásról, amit Isten elképzelt, akkor a fiúk csak a pornóból, a lányok pedig a legalább annyira romboló hatású amerikai romantikus-vígjátékokból fogják az ötleteket meríteni. Ami nagyon sokszor sajnos tényleg megtörténik.
      Megtörténhet az is, amit írtál, ez az eset tökéletesen leírja sok keresztyén történetét. Még ott van a remény, hogy elkezdenek erről kommunikálni, esetleg segítséget kérnek és szépen felépítik egészséges szexualitásukat, de az ellenkezője is igaz lehet, sajnos konkrétan tudok válásról szinte detto ugyanilyen történet miatt, évek házassága után…

      Szerintem sok függ attól, hogy mikor tér meg valaki, kötelezi el, személyesen, szívből magát Isten felé. Ha csak neveltetésről beszélünk, az egészen más. Ott csak elvárásoknak akarunk megfelelni, az ilyen ember még nem is érett a házasságra. Ha az én példámat nézzük, én 14 évesen tértem meg. Meglepő módon azonban rengeteg barátnőm volt addig :) És persze nem sok dolog maradt ismeretlen sem, testileg…Megtérésem után azonban ugye ezt a területet is szerettem volna úgy megélni, ahogy azt Isten elképzelte, tehát maszturbáció nélkül, ami tényleg nem könnyű, de lehetséges. Ebben a kritikus időszakban is, amikor a hormonok 60x úgy dolgoznak, sikerülhet, mégpedig úgy, hogyha a figyelmünk nem ekörül a dolog körül forog. Lehet, hogy ez nagyon szerzetesinek hangzik, de azért azt se felejtsük el, hogy egy nagyon túl-szexualizált világban élünk. Ahágy csupasz (vagy tangás) fenék szembe jön velem csak a plakátokon, ahány cicit látok, ahány szexuális utalást, viccet hallani, az internetről nem is beszélve, nem csoda, hogy az ember úgy érzi, bele sulykolják: szexelned kell, szexelned kell, ez majd segít oldani a stresszt, erre szükséged van, stb, stb. Gondoljunk bele, mi lenne, ha a középkorból megjelenne Budapest közepén valaki és leélne egy átlagos napot, hogy reagálna minderre…
      Ha ennek tudatában élünk, akkor sikerül szűrni ezeket az anyagokat és tisztának maradni. De igen, ezekre oda kell figyelni. És nekem is voltak lelkileg lazább időszakaim, amikor ez nem sikerült, de alapvetően visszatekintve 28 évesen, 6 év házasság és 3 gyerek után, azt látom, hogy tökre nem erről szólt az életem és nagyon jó dolgokkal töltötte meg Isten, ami teljes életet adott és kiválóan készített a házasságra is.

      Törlés
    5. Szülőként is, gyülekezeti vezetőként is úgy gondolom, hogy a mi felelősségünk az, hogy a gyermekeinket boldog férjnek és feleségnek és csodálatos szexpartnernek neveljük, készítsük. Ehhez nem kell pornográfia és önkielégítés. Maga a szabad, szeretetteljes, biztonságos légkörben történő beszélgetés erre abszolút jó talajt biztosít. A bűntudat keltése, ha oda nyúl a gyerek/fiatal és jól esik neki, nyilván nem jó megközelítés. Hiszen Isten ajándéka a szexualitás és a nemi szerveink. (Egy nő így tért meg, hogy az orgazmust tapasztalva egyszerűen nem tudta elképzelni, hogy a csiklót ne tudatosan alkotta volna meg valaki…). Ezt ünnepelni kell, hálával venni. Viszont fontos határokat meghúzni, tanácsokat adni. Hiszen ha a szexualitás olyan fontos, mint például a tűz az embernek, nagyon oda kell figyelni, nehogy leégjen minden, viszont mindent jól melegen tartson.

      A házasság előtti párkapcsolatokat illetően pedig fontos leszögezni, hogy mi olyan keresztyének vagyunk – nem mindenki osztja ezt – hogy mi támogatjuk a randizást. Akár már tini korban. Fontos az ismerkedés és a párkapcsolatokban szerzett érzelmi, kapcsolati tapasztalatok a későbbiekhez. De valljuk azt is, hogy minél közelebb van valaki Istenben, minél erősebb a hite, annál jobb partner egy kapcsolatban, annál készebb egy házasságra.

      Ábel

      Törlés
  5. Kedves Ábel,
    köszönöm a válaszaidat, bár helyenként azért érzek némi "maszatolást", nagyon tisztelni való, hogy nem kerültek törlésre a bejegyzéseim, és ilyen hosszú, tartalmas válaszadásra méltattad a felvetéseimet.

    Ha ugyanazon Ábel vagy, mint aki a lelkészfeleséges blogon szerepel, akkor lelkészcsaládból származol, amihez képest furcsa a 14 éves kori megtérés és az addigi csajozás. (Ha tévedek, bocs érte, ilyen következtetésekre sarkall az Internet hiányos információja.) A blogotokról úgy jön le, hogy többre értékelitek annak a hitét, aki megtért, mint azét, aki vallásos családba született, és felnőtt korában is hisz. Pedig talán az út egészen hasonló. (Szintén pszichológia.) A serdülő identitáskeresésben van, minden addig kapott értéket megkérdőjelez, szembeszáll a szüleivel, lázad. Aztán ha lezajlik ez a krízisidőszak a sok bizonytalansággal, kérdéssel, útkereséssel, születik egy felnőtt, aki bizonyos szülői értékeket, attitűdöket beépít a személyiségébe, világnézetébe, más dolgokat meg hozzátesz. Miért ne lehetne az Isten-hit is egy ilyen kapott-átvizsgált-megkérdőjelezett-újra megtalált történet? Zsuzsi

    VálaszTörlés
  6. Keresem-kutatom, mi zavar ebben a Ti blogotokban annyira, és mi az, ami mégis idevonz újra és újra, én meg ezt az önismereti utat köszönöm Nektek!

    Ami nagyon zavar, az a kirekesztésetek. Nem direkt, nem nyilvánvaló, hanem burkoltan történik, talán magatoknak se bevallva, ettől engem csak jobban zavar, mintha úgy kezdődne: "belépés csak megtért, konzervatív kálvinistáknak". Szóval zavar ez a rangsorolás a megtért - kezdetektől hívő keresztyén között. Aztán hasonlóan kirekesztő a hétvégétekre való pályáztatás, annak a szempontjai is, amit majd a szervezők döntenek el. Ha érkezési sorrend volna vagy kalapból húznátok ki a neveket, sokkal jobban Istenre bízott történet volna ez, így nagyon kontrollált, és a saját szempontjaitok szerint kirekesztő. (Lelkészi ajánlás a társkereső hétvégéhez?! Ugyan már! A lelkész egy ember, emberi értékítélettel.)

    És nyilván azt sem lehet biztosan tudni, hogy az ateisták szerelme-szexualitása nem lehet olyan jó, mint a hívők házasságon belüli szerelme-szexualitása, mert ez nem mérhető, csak feltételezhető.

    Ferenc pápa kijelentette nyilvánosan, hogy szerinte ateista is lehet jó ember. És attól, hogy valaki nem hisz Istenben, még Isten gyermeke, a hívő felebarátja, így akár keresztyén ember társa is lehet, bár ez tényleg nagyon elfogadó és nyitott szemlélet, de talán az elfogadó mivolta miatt még inkább Istennek tetsző lehet, mint a feltételek szabása. Zsuzsi

    VálaszTörlés
  7. Kedves Zsuszi!

    Köszi, hogy írtál! Kérlek térj ki rá, hogy hol érzed, hogy ködösítek, ha meg lehet fogalmazni, köszönöm!

    Igen, én vagyok az, de pszt! :)

    Elárulok egy titkot: a lelkészgyerekek nagyon rosszak! Hogy miért pont így van ez, ezzel foglalkozik a másik blog is, amit említettél…hát így csajoztam én is sokat :)

    Egyet értek a teóriáddal a tinik identitáskeresésével kapcsolatban. Ez így van jól, szükséges távolodni, kérdőjelezni és szerencsés esetben visszatérni. Na most ez a papírforma, amit az élet nem mindig hoz. Van, aki 8 éves korában olyanokat fogalmaz meg, amit egy másik 18 évesen sem. Az én esetemben a megtérés jelensége, élménye eléggé átszabta a fiatalságomat. Nem csak a szexualitás terén úsztam árral szemben, mindenben az volt az első, amit Jézus mond. És tudod lehetne jogos a kérdés, hogy nem egy rejtett megfelelési kényszer volt ez és bebeszéltem magamnak ezt a megtérést, hogy megússzam a tini bajokat és ne legyen konfliktus a szüleimmel, de ez nem így volt. A szüleim tízen pár éves korunktól rettentően felnőttként és elengedően kezeltek minket bátyámmal, 13 évesen már kollégisták voltunk.
    Tehát alapvetően én is egyetértek, így kell fejlődnie egy tininek, lehet, hogy az enyémek is így fognak. Mégis, egy megtérés felülír mindent az ember életében. Azért imádkozunk szülőként, hogy ez minél korábban és őszintébben megtörténjen.
    Előfordulhat, hogy valaki nem egy dátumhoz kötve tér meg, de akkor is világosan látnia, éreznie kell a különbséget. Ha valaki csupán távolodik és közeledik egy adott értékrendhez, az még nem tette teljesen magáévá. Lehetne buddhista is vagy muzulmán.

    Kirekesztés, szűrés
    Nézd, ez a blog is megcéloz valakiket. Bár többször beszéltünk arról, hogy nem csak reformátusoknak szól és mindenkit szeretettel látunk (bizonyos dolgokat persze nem tolerálunk), de aki jól érzi magát közöttünk, bátran csatlakozhat. Mégis nekünk is van egy elhívásunk egy specifikus csoport felé és ezek a hívő, megtért keresztyének, reformátusok elsősorban. Amúgy rögtön az első bejegyzés ezért íródott arról, hogy mit is jelent, hogy megtért: http://szazszingli.blogspot.hu/search/label/megt%C3%A9r%C3%A9s
    Voltak, akiket ez teljesen ledobott az oldalról, voltak akiket elbizonytalanított és voltak, akiknek felcsillant a szemük: végre. És persze a te érzéseid is teljesen legitimek.
    Szóval igen, ilyen szempontból kirekesztünk, de ha úgy vesszük, mi csak előre helyezünk egy bizonyos csoportot, akin mi szeretnénk segíteni.

    Maga a záró alkalom végletekben megmutatkozó kritikát kap: hogy képzeljük? És Végre! Mindamellett, hogy 6 olyan tréning alkalmat szerveztünk, amin bárki részt vehetett és a blogon is csak 1-2 nagyon szélsőséges kommentet távolítottunk el, úgy gondoltuk, hogy a záró alkalom hű lesz a fenti címhez: hadd jöjjenek most el azok a hűséges megtért keresztyének, reformátusok, akik amellett, hogy Istennek tetsző módon élnek, a párválasztásban szeretnének lépni.

    Szerintem a jelentkezésnél a bemutatkozásokból, referencia személyek segítségével elég jól meg lehet ismerni valakit. Már a héten elindul majd amúgy a jelentkezés és így nekünk is lesz időnk foglalkozni egyenként a jelentkezőkket, akiknek a tervek szerint április elején visszajelzést adunk.
    Az érkezési sorrend annyiban fog számítani, hogy szeretnénk nagyjából a nemek arányát tartani, itt az érkezési sorrend számít majd.

    Szerintem is lehetnek jó emberek az ateisták, a házasságuk is lehet jó, ahogy mondtam is. Azt érzem néha, hogy veszel egy gondolatot és utána túláltalánosítod viszont az már teljesen mást jelent úgy.

    Egy érzékeny téma:
    Van, aki hisz az abszolút igazságban és van, aki úgy gondolja, hogy mindenkinek meg van a maga igaza. Aki az első csoportba tartozik, általában kiszorítónak, lenézőnek titulálják, a második csoport tagjait pedig nagyon toleránsnak, elfogadónak. Pedig ennek szinte teljesen az ellenkezője igaz. Most már késő van, nyitva hagyom, szívesen megírom majd folytatásban, de lehet, hogy érthető így is…

    Üdv:

    Ábel

    VálaszTörlés
  8. Kedves Ábel,
    én azt gondolom, a Te mostani stabil hited, és a 14 éves korod utáni lemondásaid a szexualitásról (és egyéb tinikorban átélt meredek dolgokról) azért lehetett ennyire stabil és egészséges, mert 14 éves korod előtt átestél egy csomó mindenen, ahogy magad is írtad. A "tévelygés", lázadás nem maradt el Nálad, csak korábban történt meg. De talán ez kellett ahhoz, hogy ma hitelesen válj azzá, aki lettél. Akinek ez kimarad, könnyen válhat a fentebb leírt kudarcos kapcsolat főszereplőjévé. A hibákat nem lehet megspórolni szerintem.

    Amit a hétvége résztvevőinek kiválasztásával kapcsolatban így leírtál, az már hiteles. Ha vállaltan ezt a szűk réteget célozzátok meg, az érthető. Ettől még kirekesztő, hiszen azt sugalmazza, hogy egy igazi, megtért, konzervatív reformátusnak nem lehet vagy legalábbis nem jó, ha buddhista, muzulmán vagy ateista párja van.

    Az érzékeny témád felvetését csak kapizsgálom, köszönöm, ha kifejted. Azt gondolom, elfogadó és toleráns az lehet, aki stabil értékrenddel rendelkezik, így nem veszélyezteti őket a másmilyenség. Viszont a stabil értékrend nem jelenti feltétlenül az "abszolút igazság" tudását, szerintem ember azt nem birtokolhatja. Az én szememben a Dalai Láma és Ferenc pápa lehetnek ugyanolyan közel az abszolút igazsághoz, az utak mások, a lényeg talán ugyanaz.

    Bűnelkövetők segítésével foglalkozom, olyan emberekkel, akik ezerféleképp vétenek minden társadalmi és erkölcsi törvény ellen. De amikor beszélek velük, és eljutunk az őszinte kitárulkozásig, előbb-utóbb megértem a jelenlegi élethelyzetükhöz vezető utat. Igazuk nincs, de megértve a hátteret, a folyamatot, a bűnösségük egészen más megvilágításba kerül. Talán, ha Te meg én születünk az ő családjukba, mi is börtönben lennénk ugyanezen dolgok miatt. Talán, ha ők születnek a mi családunkba, ők is a megtérésről és a "keresztyén szexualitásról" beszélgetnének. :) - Zsuzsi

    VálaszTörlés
  9. Kedves Zsuzsi!

    Köszönöm, hogy ismét írtál.

    Az első bekezdésben mondottakkal egyetértek, esetleg annyi, hogy a hibák között vannak különbségek, van, aki szétpartizza magát és mindent kipróbál, van, akinek már a gondolat is elég „lázadás”…viszont az „érés” akkor történik meg, ha az adott értékrendet magunkévá tesszük. A keresztyén megtérésnél is hasonló a helyzet, hiszen a biblikus értékrend lesz innentől a mérvadó, csak itt azért egy személyes kapcsolatról is szó van, sőt ez mindennek az alapja és nem a szabályok…

    Második bekezdés
    Így van, a „felemás igával” nem értünk egyet.

    Harmadikban írod:
    „Az én szememben a Dalai Láma és Ferenc pápa lehetnek ugyanolyan közel az abszolút igazsághoz, az utak mások, a lényeg talán ugyanaz. ”
    Erről is írtunk már:
    http://szazszingli.blogspot.hu/2011/11/1-timoteus-21-10.html

    Végén írod:
    „Talán, ha Te meg én születünk az ő családjukba, mi is börtönben lennénk ugyanezen dolgok miatt. Talán, ha ők születnek a mi családunkba, ők is a megtérésről és a "keresztyén szexualitásról" beszélgetnének.”
    Abszolút egyetértek, én is foglalkozok elég komoly problémákkal küszködő emberekkel és csak így tudom őket megközelíteni őszintén: azzal a háttérrel ugyanitt járnék vagy még lejjebb…

    Ábel

    VálaszTörlés
  10. Remélem, a hétvége fejleményeit is tervezitek megírni! Kíváncsian várom! Zsuzsi

    VálaszTörlés
  11. Sziasztok!

    Jó volt olvasni az itt folyó párbeszédet. Szerintem is fontos kérdéseket feszegetett Zsuzsi és el gondolkodtatott. Egyrészt arról, hogy keresztyén fiúként miért akarok házasodni? Azért, hogy végre szexelhessek vagy azért, mert szeretek valakit és örömöt akarok neki szerezni és Isten szerint való módon megélni az egészet. És a válasz nem olyan mint az egyszer egy. Már nem olyan erős a hormonok tombolása mint 5-6 évvel ezelőtt, de ott van ez is, de kérdés, hogy mennyire engedek ennek az oldalnak a feleség rovására... És ez bizony a mi felelősségünk. Nem tudom ez mennyire téma jegyesoktatásokon, de jó dolog ha a lelkész ilyenekről is beszél mint pl. a nászéjszaka. Tanulságos volt ahogy Zsuzsi leírta egy lány érzéseit, vívódásait ebben a környezetben. Bár abban is reménykedek, hogy ilyen téma megvitatására jegyesség alatt is sor kerül és nem mérgezi meg a kapcsolatot a házasság alatt.

    Zoli

    VálaszTörlés
  12. Szívesen meghallgatnám egy olyan férfi véleményét is, aki tényleg nem élt szexuális életet házasság előtt. Én még ilyennel nem találkoztam. Lányokkal még csak-csak. Valahogy mindig kiderül hogy még mielőtt megtért, kiélte magát. Ettől kezdve hiteltelen az egész ájtatoskodás, hogy csókolózni sem ajánlatos.
    Nehezen tudom elképzelni azt a 35-40 éves férfit, aki vonzó, jóképű, mentálisan rendben van és szent életű és még soha nem volt nővel. :)
    Vagy ezért házasodnak szinte gyerekként (=húszas éveik elején) a keresztyén fiatalok.
    J.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia J.! Ha ellátogatsz egy nagyobb gyülekezetbe, ahol nagyot lehet meríteni, biztos, hogy találkozol ilyen 35-40-esekkel. A világ, amiben élünk, ami körülvesz teszi hihetetlenné, hogy van ilyen, pedig van, bizony van...De az is igaz, amit az utolsó sorban írsz.

      Törlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.