Én .... (vőlegény neve) esküszöm az élő Isten előtt, aki Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy, örök, igaz Isten, hogy ...-t (menyasszony neve), akinek most Isten színe előtt kezét fogom, szeretem. Szeretetből veszem el őt
Isten törvénye szerint feleségül. Hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele tűrök, vele szenvedek, vele szentül élek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan állapotában, holtomig, vagy holtáig hitetlenül el nem hagyom, hanem teljes életemben hűséges gondviselője leszek. Isten engem úgy segítsen. Ámen.
A menyasszony esküszövege:
Én .... (menyasszony neve) esküszöm az élő Isten előtt, aki Atya, Fiú, Szentlélek, teljes Szentháromság, egy, örök, igaz Isten, hogy ...-t (vőlegény neve), akinek most Isten színe előtt kezét fogom, szeretem. Szeretetből megyek hozzá Isten törvénye szerint feleségül. Hozzá hű leszek, vele megelégszem, vele tűrök, vele szenvedek, vele szentül élek, és őt sem egészségében, sem betegségében, sem boldog, sem boldogtalan állapotában, holtomig, vagy holtáig hitetlenül el nem hagyom, hanem teljes életemben hűséges segítőtársa leszek. Isten engem úgy segítsen. Ámen.
Ámen!
VálaszTörlésSziasztok!
VálaszTörlésBevallom néha elkedvetlenít, amikor látom mi van a keresztyének között is. Válások, szakítások... de jó tudni azt, hogy Isten igenli a házasságot, a szerelmet. Ez bátorító, vigasztaló... :)
Ki másban reménykedhetnénk?!
Üdv!
VálaszTörlésSzerintem ez azért még megdöbbentőbb!
'Dinky: nem akarok gyereket, mert...'
Nemrég olvastam... ezért belinkelem.
Sziasztok!
VálaszTörlésNem olyan régen hallottam, hogy valaki megértette, hogy a méhe is az Úré és hogy hittel felajánlotta neki. Sok gyerkőcöt vállaltak.
Szia Ahham!
VálaszTörlésFérfi oldalról: én sem tiltakoznék a sok gyermek ellen! Nekem két testvérem van. Szűkösen, de mindig megvoltunk. Soha nem "ugráltunk", de tankönyvre meg ételre jutott.
Ezt tudnám én is biztosítani.
Mikor ezt meghallották, többen azt mondták, felelőtlen vagyok (rosszat akarok a gyerekemnek) és hogy amíg nincs pénzem, ne is gondoljak kapcsolatra... előbb teremtsem meg a feltételeket!
Köszönjük a cikk bevágást, tényleg döbbenetes ez a felmérés. Vicces, mikor a világ rámutat a problémára, persze ezt nem meri így hívni, de valahol érzi, hogy ez gáz.
VálaszTörlésNagy Márta, a cikk írója éppen hogy ezt a fajta gondolkodást is "legalizálni akarja", mentegeti.
VálaszTörlés"Míg tőlünk nyugatabbra teljesen elfogadottnak számít ez a kapcsolati forma, a magyar társadalom kevésbé toleráns a gyermektelen párokkal szemben. Könnyen rájuk sütik az önző és felelőtlen bélyeget. Ez a fajta kettős megítélés arra is rávilágít, hogy távolról sem egyértelmű, hogy mit kell látnunk a dinky párokban. Valóban olyannyira önzők és hedonisták, hogy a génjeiket sem hajlandók továbbörökíteni, vagy inkább egy magasabb szintű felelősségvállalásról van szó; annak belátásáról és felvállalásáról, hogy vannak olyan külső vagy épp belső körülmények, melyek alkalmatlanná tesznek a gyerekvállalásra."
Magasabb szintű felelősségvállalás? Óóóó... nem!! Számomra bizony egyértelmű hogy mit látok a dinky párokban... és itt nem a gének örökítéséről van szó szerintem! Itt bizony arról van szó, hogy félrecsúszott az értékrendjük és a világképük és az istenképük és az önképük és nem hajlandóak harcolni és tenni azért, hogy bármit is változzanak!
Óóó, felismerni, hogy "hát én alkalmatlan vagyok..." milyen könnyű és egyszerű dolog! Óóó, milyen sajnálatos... dehát ez Isten akarata, hááát, alkalmatlannak teremtett! Vagy Isten alkalmatlan körülményeket adott... jaj, de szörnyű, jaj, de szörnyű!
Ahelyett, hogy az ember a talpára állna, a körülményekkel szembenézzen, a nadrágszíjját meghúzza, az orrát befogja és az ingét felgyűrje és nekiálljon kilapátolni a ganéjt az istállóból.
Ehelyett lekuporodik és tanácstalanul vonogatja a vállát... ott van a ganéj az istállóban... milyen büdös! Dehát azért teremtette Isten a ganajt büdösnek, hogy bűzölögjön! És hogy az istállóban van? Hát hol legyen! Isten oda tette, hát úgy van jól...
X(
Ez jó hasonlat. Tetszik :)
VálaszTörlésZoli! Köszi!
VálaszTörlésAzt akartam kérdezni tőled, hogy amit írtam, mit jelent számodra, hogyan tudnád magadra értelmezni. Aztán gondoltam egyet és azt mondtam, nem. Inkább én mondom el. :)
Itt élek, egészségtelenül, dohányzom, gyakorta megiszom két-három sört, nem sportolok. Sokat ülök a gépnél. Rendszertelenül eszem. Így élek jópár éve. Tudod, mi lenne számomra a nehezebb megoldás? Kilépni ebből, lerakni a cigit meg az alkoholt és elkezdeni sportolni. Na, nekem ez lenne a ganaj kilapátolása.
Elmondtam. Ha akarsz, válaszolj.
Szia Tibor!
VálaszTörlésAz én ganajom, nem ilyen látványos. És pont ez a bajom. Sokat ülök én is a számítógép előtt, de régebben sokkal többet ültem. Van egy szerető közösségem és egy szerető, kegyelmes Istenem, aki megváltott Jézus Krisztus által.
De nem vagyok hajlandó nyitni más közösségek felé, más felekezetűek felé pedig pláne. Iszonyatosan szeretetlen vagyok. A másik ganajom, ami szerintem az előzőből fakad, hogy nem akarom keresni a társam és mégis panaszkodok, hogy egyedül vagyok. Nem vagyok hajlandó elmenni táborokba, csendeshetekre. Nem tartom normálisnak, hogy tőlem csak 100km-nél messzebb találhatom meg a társam, vagy mindenképpen járnom kell az ifiket szerte az országban, hogy valaki rám nézzen. De önző is vagyok és irigy.
Ezek kívülről nem nagyon látható jegyek, de aki szóba áll velem megismer és messziről elkerül. De tudom, hogy ezt egyedül kipakolni nem tudom. :) De nem is kell...
(Ezt most azért írtátok ide, mert az öndicséret büdös? :)
VálaszTörlésEz így most nagyon egyoldalú. Írjátok ide a jó tulajdonságaitokat is :)
Egyet értek abban hogy amerre ez a világ halad nagyon nem jó. Ha nem vállalunk gyermekeket akkor hogyan maradjon fent a társadalom? Ha ezt a legalapvetőbb kérdést vesszük már látszik mennyire bűn ez a dinky élet, hiszen a teremtés kezdeti parancsolatának mond ellent.
VálaszTörlésInkább azzal foglalkoznának az emberek, hogy minél jobban megvédjük azt ami még megvan a teremtésből. Mert ha így haladunk tovább, akkor valóban meglesz az oka annak hogy ne vállaljunk gyermeket. Jó lenne ha legalább annyit tovább tudnánk adni amit kaptunk, nem pedig tovább pusztítani a világunkat.
Üdv Zoli!
VálaszTörlésKöszönöm a válaszod! Bevállaltad! Én itt ülök a gép előtt, cigi és sör nélkül. Furcsa. Holnap vagy csütörtökön veszek hosszú fali csavart és rögzítem a bordásfalat. Időnként még körültekintek, hogy nincs-e az asztalon egy doboz vagy csak egy szál. Vagy már automatikusan nyúlnék a sörös-doboz után. Tudom, két-három-négy napig a falat fogom kaparni.
Én ezt "ajánlom fel". Ez az első lépésem a társam irányába. Megpróbálok változni, változtatni az életemen.
Szia Tia!
VálaszTörlésÍgérem, a következő kör a jó tulajdonságokról fog szólni... de a kérdés, akár büdös, akár nem, Hozzád is szól! Neked mit kellene kilapátolnod, ami a pártalálás útjában áll?
Nekem 25millió van! Nem akarom leterhelni a világhálót!)
VálaszTörlésSzia Tia!
VálaszTörlésAzért elkezdted már kilapátolni, ugye? Mert ha még nem akkor sokáig fog tartani :)
Persze! 100ról indult. Ahhoz képest egész jól állok :)
VálaszTörlésKedves Tibor!
VálaszTörlésDiszkréten kérdezem:) hogyan állsz a fal kaparással?
Én drukkolok ám neked!)
Kedves Tia! :) Nagyon aranyos vagy, hogy gondoltál rám!!! Megható a figyelmességed! És ez nagyon jó tulajdonság! :)
VálaszTörlésMa volt az 5. napom, kávé, pia és cigi nélkül... :) nehéz, nehéz, de lehet változni! :)
Köszi az érdeklődésed! Jó éjt!
Tibor
Tibor! Jól mondod: aranyos vagyok, figyelmes és kedves (nem vagyok aranytalan, figyelmetlen, kedvetlen:)
VálaszTörlésKöszönöm ezt a sok bókot. Érdemtelenül :)
Gratulálok! Csak így tovább!!!
Félreérthető voltam: a "csak így tovább" nem a bókokra vonatkozott :)
VálaszTörlés:D Kedves Tia! Ne szabadkozz, a dicséret éppen úgy hozzá tartozik az élethez, mint az elmarasztalás. Mind a kettőt tudni kell fogadni. A dicséretet úgy, hogy simogasson, de ne szálljak el tőle, az elmarasztalást pedig kellő súllyal, de nem úgy, hogy az önvád és a lelkiismeret összeroppantson!
VálaszTörlésÉs ez az önismeret része... hiszen a külvilág reakciói adnak támpontot önmagam viselkedésének kontrollálásához.
Azt írtad viccesen a rossz tulajdonságokról, hogy "Nekem 25millió van! Nem akarom leterhelni a világhálót!" a másik oldalon pedig, mikor megköszöntem az érdeklődésedet, ami tényleg odafigyelésre, figyelmességre, kedvességre vall, azt írod: "Érdemtelenül".
Azon kívül sokszor bizonytalan vagy abban, amiket írsz... pedig jó dolgokat írsz, hidd el nekem! A Bálám-os gondolat pl. nagyon tetszett, eredeti volt!
Kíváncsi lennék, hogy miért vagy ilyen félénk!
És bátorítanálak! :)
Szia, Tibor
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörlésAz Economist cikke a házasságról
VálaszTörléshttp://magyarnemzet.hu/portal/811990
Én úgy tudtam, h nem vagyok félénk írásban :)
VálaszTörlésBeszélni nem nagyon tudok, inkább grafomán vagyok. De hogy ez így kiderül csak a firkáimból, ezt nem hittem volna :)
{[(Te polihisztorképzőbe jártál?:)]}
Akkor így már nem titkolom tovább (ezek szerint eddig sem titkoltam, csak én hittem azt, h esetleg más jön le :) igen, félénk vagyok.
Nem is baj, h kiderült ez, kicsit tartottam is attól, h más kép alaql ki rólam, mint amilyen valójában vagyok. De akkor így teljesen megnyugodtam :)
A cikkről: szerintem ebben (sajnos) semmi meghökkentő nincs. A világ erre tart. Inkább olyan cikkek kellenének (erre az oldalra), amik az ellenkezőjére bátorítanak minket és másokat is.
Kedves Tia! :)
VálaszTörlésMert kérdezted, írok magamról is. Anyai ágon erdélyi családba születtem, innen a sokirányú érdeklődés. Családi hagyomány a kézimunka, a kézügyesség és kreativitás, engem is érdekel a villanyszerelés, a motorok, a számítógépek, de a művészetek is, pl. van agyagszobrom, meg faragtam is már. Ebből a családból jön a humán érdeklődésem is. Édesanyám tanárnő volt, jó pedagógus, na, ebből sokat kaptam. Gazdag örökség. Emellett a családban generációk óta nem volt "jó" házasság. Inkább csak a kényszer szülte vagy egymás mellé sodródott nagyon különböző körből, helyről érkező emberek kötöttek házasságot. Már kisgyermekkoromban megfogalmazódott bennem, mit szeretnék elérni az életben. Megtörni ezt a sort és boldog, jól működő házasságban élni.
A másik meghatározó dolog az életemben, a kiközösítettség, kitaszítottság érzése. Nem tudtam beilleszkedni a kortársaim közé. Már óvodában is inkább az óvónénik beszélgetéseit hallgattam, vagy egyedül játszottam. Az általános iskolában én voltam az osztály bohóca. Kiközösített. Ezekben az időkben kezdtem magamra figyelni, kialakult bennem az önreflexió, a saját gondolataimra, érzéseimre való reagálás képessége. Jó kisfiú voltam. Gimnázium végére ez a dolog kezdett szorítani, váltottam és igyekeztem megélni a negatív oldalt is, elmenni a határaimig és közben figyelni magamra, hogy mi hogy érint, mi mit vált ki belőlem.
Két év múlva lett barátnőm, ami életem egyetlen boldog időszaka volt. Szakításunk után pedig mély szomorúságba estem, szenvedtem, évekig. De ezt a szenvedést is tudatosan éltem meg. Ekkor kezdtek mások problémái érdekelni, sokat beszélgettem másokkal, elmondták a fájdalmaikat, nyomoraikat, én ezt velük együtt megéltem, és így alakultam olyanná, amilyen most vagyok.
:) Ennyit rólam. Ki folytatná szívesen?
Akkor tévedtem a polihisztorképzővel kapcsolatban. (Azt hittem, h oktatni jártál oda :)
VálaszTörlésÍrtam én is magamról. De közreadni nem merem. A DEL billentyűre bíztam :)
Annyit azért mégis: vannak közös pontjaink.
És hát lehet, h érdekes lehetne az eredmény, ha mindenki leírná. Ha mindenki leírná, én is :)
Akkor a bemutatkozás a téma! :) Hogyan mutatnátok be magatokat? Várom a válaszokat!
VálaszTörlésEddig még itt nem csatlakoztam be a beszélgetésbe, de most megteszem itt is :) Jó olvasni az írásaitok.
VálaszTörlésBemutatkozás:
Én egy viszonylag szegény családba születtem, amiből a szüleim tehetsége viszonylagos gazdagságra változtatta ezt kb 15 éves koromig. Azután ismét "lesüllyedtünk", és most 22 évesen lényegében diákmunkából és édesapám halála óta árvasági ellátásból tartom fenn magam. Ez nagyban befolyásolja jelenlegi életem.
5. éves teológus lelkész szakos hallgató vagyok Debrecenben, ami lényegében meghatározz engem. Nagyon szeretem megélni a hitemet a hétköznapokban, és szeretek tevékenyen részt venni mindenben amiben csak tudok.
Életem céljai, hogy olyan gyülekezeti lelkész lehessek, aki által Isten sokakat szólít majd meg, valamint sokaknak tudok majd legalább egy mosolyt adni az életükbe :)
Nagyon szeretem a természetet, a baráti beszélgetéseket (leginkább egy-két üveg sör mellett:)), a hitvitákat, és mindenféle játékot.
Egyik legnagyobb gyengeségem hogy hajlamos vagyok napokat eltölteni a gép előtt, és mindenféle játékokkal játszani, vagy több órán át sorozatokat nézni. Másik, hogy sajnos van mikor túlbecsülöm magam, és ilyenkor rendszerint hoppon maradok. De szeretek tanulni mind a magam mind mások hibáiból :)
Van még egy meghatározó tulajdonságom, mégpedig hogy nem bírom ki hogy ne mondjam meg azt amit gondolok. Ez sokszor rosszul érinti a környezetemben élőket, de nem szeretek mások mögött beszélni.
Egyre inkább fontosak életembe a barátim, értük sok mindenre hajlandó vagyok. Amikor nem gép előtt ülök és van szabadidőm, azt velük töltöm :)
A jelenlegi élethelyzetem pedig hogy nagyon vágyom a leendő páromat megtalálni. Ez elég gyakran lefoglalja a gondolataim mostanság. Mivel még kilátásban sincs, ezért elég negatív tudok lenni.
Zárómondatként, szeretek református keresztyén lenni, és ezt minden mozzanatban megélni. :)