"Légy segítségül!..."

Nagy Zoltán testvérünk erre a hétre szóló igei gondolatait fogadjátok nagy szeretettel és folytassátok a téma átbeszélését a kommentekben!

“A gyermek atyja pedig azonnal kiáltván, könnyhullatással monda: Hiszek Uram! Légy segítségül az én hitetlenségemnek.”

Nem tudom, hogy gondolkodtatok-e már erről az igéről, de nekem sokszor az eszembe jut. Főleg akkor érzem, amikor valamit nem merek, nem akarok Istenre bízni, vagy éppen nem vagyok egy helyzet magaslatán és tényleg szembesülök vele, hogy mennyire gyarló tudok lenni. Bár ez a vers is könnyen csapdába csalhat. Könnyen elsiklok a lényeg felett, amire sajnos sokszor hajlamos vagyok. Mindig amikor elolvasom a történetet a “hitetlen nemzetséget”, a kicsinyhitű, tehetetlen tanítványokat, vagy az elkeseredett apát látom meg először. Holott nem ők a főszereplők, hanem Jézus. És ha az ember így kezdi el olvasni ezt a szakaszt, akkor teljesen más lesz a végkicsengése a történetnek. Még mindig ott vannak az esendő szereplők és tényleg jogosak Jézus megállapításai, de mégis Ő van a középpontban. Lehet kérni, hogy hitünkben is támogasson, erősítsen minket. Persze emellett elengedhetetlen a bűnbánat és a Jézusra figyelés, nem pedig csak felelősség hárításra használom ezt a verset.

                                                   



Ez a történet másik két evangéliumban is megtalálható (Máté 17,14-21, Lukács 9,37-42). Jézus és három tanítvány visszatérnek a hegyről, ahol az Atya bizonyságot tesz Jézusról és megdicsőíti Őt. Márk részletesebben leírja Jézus és a beteg fiú apja közötti párbeszédet mint a másik két evangélista. Ennek a történetnek a fő mondanivalója a hit ereje. Erről beszél Máté is (Mt 17,20). De felmerül a kérdés, hogy miben kellett hinni-e az apának, a tanítványoknak? Abban, hogy képesek elűzni a gonosz lelkeket és betegségeket gyógyíthatnak, vagy abban, hogy Jézus a Krisztus, a Megváltó? Erre nagyon frappáns választ ad a Lukács 10,17 és Jézus válasza ebben az esetben, hogy ez a lélek csak könyörgéssel és böjtöléssel űzhető ki (mindkettő őszinte Istenhez fordulást jelent). Tehát nem mindegy mi a hitünknek a tárgya. Ezzel kapcsolatban olvastam, hogy a Bibliában sokfajta hit le van írva és ezek közül csak egy az üdvözítő hit, a többi úgymond csak „üres” hit.

Ezekkel kapcsolatban ami még eszembe jutott az az, hogy az üdvözítő hit Isten ajándéka, ugyan úgy mint a kegyelem. „Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; Nem cselekedetekből, hogy senki se kérkedjék.” Ef 2,8-9 Nem tudok és nem is kell érte tennem semmit. Akkor jogosan felmerül a kérdés, hogy akkor mennyire jó az, amit itt az apa tesz. Kéri a hitet? Lehet Istent kérni ajándékozásra? Jézus bátorít minket arra, hogy kérjünk, sőt a Zsoltárokban is találunk erre nagyon szép példákat. Nekem az 51. zsoltár ilyen szempontból az egyik legkedvesebb. „Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem. Ne vess el engem a te orczád elől, és a te szent lelkedet ne vedd el tőlem. Add vissza nékem a te szabadításodnak örömét, és engedelmesség lelkével támogass engem.„ Ez Dávid imája, amikor Nátán próféta ráébreszti, hogy micsoda bűnt követett el Bethsabéval. Habár Isten kiválasztott embere Dávid mégsem ül hátra tett kézzel, hogy úgy is üdvözül, hanem komoly bűnbánatot tart és szíve megtisztítását és erős lelket kér. És talán tényleg furcsa, de pénteken pedig a következő igét olvasták fel bibliaórán: „Mindaz, aki hiszi, hogy Jézus a Krisztus, Istentől született; és mindaz, aki szereti a szülőt, azt is szereti, aki attól született. Abból ismerjük meg, hogy szeretjük az Isten gyermekeit, hogyha az Istent szeretjük, és az ő parancsolatait megtartjuk. Mert az az Isten szeretete, hogy megtartjuk az ő parancsolatait; az ő parancsolatai pedig nem nehezek. Mert mindaz, a mi az Istentől született, legyőzi a világot; és az a győzedelem, a mely legyőzte a világot, a mi hitünk. Ki az, a ki legyőzi a világot, ha nem az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia?!” 1Jn 5,1-5 Istené a dicsőség az Ő ajándékaiért, a kegyelemért, a hitért, ami képes legyőzni a világot. Márk 9,24

Nem akarom tovább szaporítani a szavakat. Kíváncsi vagyok a véleményetekre. Ti hogy látjátok ezeket a dolgokat? Örülök, annak, hogy itt megoszthatjuk azokat az igéket, istentiszteleteket, áhítatokat amik nekünk kedvesek, fontosak vagy éppen problémát okoznak. Beszélgethetünk róluk. (De szerintem ez eddig is megvolt csak nem nyitottunk nekik külön bejegyzést :)) Köszönöm, hogy elolvastátok.