2012. szeptember 27., csütörtök

Az Egyedülállóság nem Átok!




 Az egyik egyedülálló barátomtól (férfi, 30 év feletti) kérdeztem, hogy hogyan éli meg az egyedülállóságot?
Válasz:
Nem vagyok egyedülálló!!! Mióta Jézussal járok, azóta soha nem vagyok egyedül. Mindig velem van, bármilyen körülményben vagyok is!

Nagyon bátorító volt nekem házasként ezt hallanom, hiszen megelégedettségemet (lerágott csont... mindig ezt mondják) nem a családi állapotom határozza meg!
Remélem nem válik trenddé egy gyülekezetben sem, hogy cédulát akasszon bárkire is családi állapota miatt: te még mindig egyedül vagy? Mintha leprások lennének! Nem attól vagyok értékes, mert már van párom, vagy mert házas vagyok; értékem abból fakad, hogy Isten szeret, megváltott. Ő előtte örökké való értékkel bírok s ez elég, mert az Ő szava számít!

Legtöbbször inkább megelégeljük a helyzetünket ahelyett, hogy megelégednénk vele; emiatt kezünkbe vesszük életünk formálását, s ezt mondjuk: Addig van lehetőségem pasit fogni míg egyetemre járok, mert utána már szinte esélytelen...(semmilyen diszkrimináció nincs bennem, de általában a lányok hamarabb paráznak be emiatt, a srácok lassabban jutnak el oda, hogy szükségem lenne egy társra!)
Jobb Isten kezébe helyezni az életünket és várni az Ő vezetésére, és meglátni: nem átok, hanem sokszor bizony kiváltság egyedülállónak lenni!

Az 1Kor 7:32 „Aki nőtlen (vagy hajadon), az az Úr dolgaival törődik: hogyan legyen tetszésére az Úrnak.
Isten folyamatosan azon van, hogy örömödre legyen. Gondold végig, mikor volt az, hogy te voltál az Ő örömére? Mert lehetsz!!! Mekkora áldás ez, szabad vagyok ŐT megáldanom életemmel, mert sokszor több lehetőségem van egyedülállóként az Úr dolgaival törődnöm, szolgálatokban részt vennem, vagy csak több időt tölteni lábainál. Hmmm, ez tényleg áldás...

Ha gondolataid nagy részét azzal töltöd ki, hogy mikor házasodhatsz már meg, milyen lesz a menyasszonyi ruhád, mi lesz a neve az első gyerkőcötöknek, stb., akkor valóban elkeseredett leszel, és tényleg átoknak fogod megélni állapotodat!
A sportoló a futópályán előre szegezi tekintetét, „célegyenest fut előre”. Ha futás közben a pályát nézegetné vagy a felfestett csíkokat, a lelátót, akkor ereje könnyen szétfolyna… Amikor futok, soha nem tudom kit fogok beérni vagy ki fog mellém érkezni, akivel együtt tudunk futni tovább a cél felé. Persze Isten már ezt is tudja!

Isten eltökélte magát melletted, tudja, hogy mivel küzdesz, milyen a szíved állapota. Tedd le imában azt, hogy sokszor nem tudsz mit kezdeni azzal, hogy földi társ nélkül vagy. Hidd el Ő meghallgat és válaszol! Az ima a leghatékonyabb eszköz a kezünkben. Élj vele, mert a Mindenható Istent szólítod meg, aki érted Mindenre képes! Ezt soha ne felejtsd el: 
Aki meghalt érted a kereszten, szenvedélyesebben fog szeretni, mint a legjobb férj/feleség, mert Ő:
-         Türelmesebb, mint a legjobb férj/feleség
-         Gyengédebb, mint a legjobb férj/feleség
-         Hűségesebb, mint a legjobb férj/feleség
-         Odaszántabb, mint a legjobb férj/feleség stb… 

Élj az Ő örömére! Ez áldás és kiváltság. Értékes vagy, mert szeret! Merülj el ebben a kegyelemben!

Dani

9 megjegyzés:

  1. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  2. Kedves kis Danika!

    El kell szomorítsalak! Egyedülálló 30 éves barátod valószínűleg függő. Narkomán. Ez nem baj, vagyunk ezzel így egy páran! Alapvető tévedésben van, a részegséget összekeveri a józansággal.
    Azt hiszi, hogy az egyedülállóság azért fáj, mert "kinéznek"... és a Jézus-italtól lerészegedik, ezzel az emberi megnyilvánulásait elfedi... részeg... kevésbé fájnak a dolgok... mámor és a világtól való elrugaszkodás...
    Hát nem azért rossz az egyedüllét, mert senki sincs, aki azt mondja, hogy "Te jó vagy"? A kínokat nem megélni kell, hanem elmenekülni előlük? Italba, kábítószerekbe vagy "Jézus-kábítószerbe"? Jézus kábítószer? Úgy látszik, vannak, akiknek igen. Nagyon szomorú. Szomorúbb, mint aki alkoholba, vagy más kábítószerbe folytja a bánatát. Mert ezeknek Jézus szabadulási lehetőség, a helyén kezelve, de aki ebbe folytja magát, az az Igével újabb dózist ad be magának.
    Írásodból, Danika, ez árad, és mint házas ember (oh, jaj, milyen házasságod lehet, ha így gondolkodsz) ez érződik...
    Türelmesebb? Gyengédebb? Hűségesebb? Odaszántabb? Kiről beszélsz? Miről beszélsz? A ref. egyház rendtartása szerint oltárhoz vezethetem? Jézust? :D
    Nagyon kedves, kenetteljes, hogy így próbálsz vigasztalni másokat! Értékelem...
    de ez a valósággal köszönő viszonyban sincs!!! Ez egy Narkó Jézus képe...
    Valóban azt hiszed, hogy "Ha gondolataid nagy részét azzal töltöd ki, hogy mikor házasodhatsz már meg, milyen lesz a menyasszonyi ruhád, mi lesz a neve az első gyerkőcötöknek, stb., akkor valóban elkeseredett leszel, és tényleg átoknak fogod megélni állapotodat!"
    azt hiszed, hogy a kurva házasság vagy a kurva menyasszonyi ruha vagy a kurva gyerkőc neve számít??? Neked ez számított? Nem a szeretet, amit adhatsz, és kaphatsz?
    Ezt most ilyen keményen írom, mert így van. Bocs.

    Én nem venném a bátorságot, hogy "outsider"-ként prédikáljak. Jó! Én is prédikálok... de én végigéltem és élem a hiányt... és nem kegyességbe fojtom... és ez nem baj, mert emberibb és távlatosabb mint pont Jézust, a vallást tenni ópiummá. Könnyebb valakit kihozni az alkoholizmusból, mint valakit a vallásos mámorból!

    Az alkoholizmus (drog) egy pótcselekvés. A bigottság (Jézus = ópium) a dolgok elferdítése. Ez a különbség. Ne favorizáld!

    Üdv., Tibor

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Tibor!

      A moderátor jogával élve:
      - a csúnya beszédet nem fogjuk tolerálni, kérjük mellőzd
      - bármennyire is nagy a "nem-egyet-értés heve", mielőtt felteszed az megfogalmazottakat, fusd át ilyen szemmel: kifejezem-e a tiszteletet az embertársam iránt? "Danika" "Editke"...

      Köszönjük!

      Szerkesztők

      Törlés
    2. Kedves Szerkesztők!

      Egy megnyilatkozás - szóesemény -hez hozzá tartozik a stílus. Kulturált ember nem szívesen nyúl a nyelvi gradáció eszközéhez. Minek is? Ha kulturált szavakkal ki lehet fejezni a gondolatot. De vannak esetek, mikor ez nem elég. A mélyen alvó embert nem lehet "szép szavakkal", lágy dallamokkal felébreszteni! Most pedig erről van szó. Ha valaki aluszik, aludjon! Jó éjt, szép álmokat neki! De már - én kérek elnézést! - ha valaki mélyen aluszik, ne akarjon altatószert eladni amúgy is szundikáló embereknek! Vagy ha ez a cél, akkor - megint én kérek elnézést! - akkor vegyük be a "Jézus" nevű kábítószert / altatót és nyugodjunk békében! :)

      Törlés
    3. Szia Tibor!

      Én vagyok Danika...:) nem haragszom és nem vagyok megsértve! Természetesen megértem a te állásodat tudom nehéz egyedülállóként létezni (én is voltam valamikor).
      A barátom védelmére kelve Jézus függő igen, elégedett igen, vágyik társra igen, tudd türelmesen várni, igen...édesanyja tolószékes az egyik nővére is. Barátomnak 2x-er volt strokja amiből csoda modjára épült fel beszédkészsége is teljesen jó (magyar-angol) a korházban amikor nem volt mellette senki mégsem volt egyedül Istennel beszélgetett és egyszer sem morgott fúúú sz.. élet stb...
      Tedd fel a kérdést magadnak: elégedett az életed, ha nem miért? Egy kapcsolattól lenne igazán teljes? Nekem egy dolog sugárzik át válaszodban: -keserűség- nem akarlak bántani ezzel és persze amíg valaki személyes kapcsolatba nem kerül Jézussal valóban valami fura drogos cuccnak hangzik az irományom :) átgondolva tényleg NEM tudok létezni nélküle hisz ebben a szeretet kapcsolatban vagyok aki 2,5 évesen életben maradtam (autó elgázolt)tejesen felépültem ebben a kapcsolatban állt helyre szüleim és az én kapcsolatom a cigánygyülöletm (roma gyülit pásztorolok kb 6 éve)itt kaptam csodás feleséget akit tényleg tőle kaptam 11 éve és azóta csak jobb a házaságunk erősödött, a kislányomat akinek az Anna nevet választottuk (kegyelem jel) mert valóban az minden nap a szolgálatom amikor emberek élete helyreáll Istennel mert felismerték RÁ van szükségük szeretve vannak amiben sosem csalódnak és sorolhatnám...
      Tibor Isten szeret téged, ez tény ez van...:) el lehet utasítani vagy meg lehet térni! Jézus mindig kivált valamit belőlünk- Belőled??? Ami még érdekes, hogy bántó módon reagálsz Jézusra de mégis az oldalon vagy és valamit kivált belőled...hmm
      Imádkozom érted, és szívből kívánom hogy Isten adjon neked is hűséges társat! :)
      Dani

      Törlés
    4. Kedves Dani!

      Véleményem szerint ezzel kellett volna kezdeni. Máris más megvilágításba helyezi a dolgokat. Tudod, miért? Mert a szavak mögött ott van egy sztori. És máris nem egy kinyilatkoztatás, "prédikálás", hanem rögtön vélemény lesz belőle. Ilyen egyszerű.
      Hermeneutikai kérdés, hogy hogy egy írásnál az író személye vagy a megfogalmazott gondolatok hitelesítenek. Köszönöm az önkritikát, tisztelem és egyet értek, barátod "Jézus függő", és "valami fura drogos cuccnak hangzik" az irományod. Ez akasztott ki. Ám azt nem mondanám, hogy "amíg valaki személyes kapcsolatba nem kerül Jézussal" addig gondolná ezt.
      Százszor leírtam már (visszaolvasható a blogon), hogy a szingli mentalitásra ez a fajta gondolkodásmód "benzin a tűzre". Inkább az akasztott ki, hogy veszem a fáradtságot, leírom, mégis ilyen "nevelő" posztok születnek.
      Jöjjön már egy tapasztalt keresztény pszichológus, aki megvilágítja a szingliség lélektanát, ezzel alátámasztja vagy cáfolja az írásomat!
      Tudod, azt vettem a szívemre, ezért született az indulatos komment, hogy (elnézést!) pofázom, gondolkozom, írok és mégis a kenetteljes, dogmatikus álláspont jelenik meg. És ez főleg nem Neked szól, Te gondolom "jót akartál"...
      Én nem(!) Jézusra reagáltam bántón, hanem arra a gondolkodásmódra, amelyre vezet a posztod. Katolikus testvéreink Pál Ferivel bizony előttünk járnak!
      Ott előkerül, hogy gondolkozz, nézd meg, mi okozhatja a sérülésed, nézz szembe ezzel és változtass, legalább próbálj változtatni. Hiszem, a szingliség nem "sors és fátum" hanem "életfeladat", amelyet meg kell oldani! És ez tevőleges és munkaigényes és fájdalmas fejlődést követel meg minden érintettől.

      Kedves Dani!
      Elnézésed kérem a heves reakcióért, de gondold végig amit írtam... 35 éves vagyok, sokat megélt, sokat próbált ember vagyok, kapcsolatom nem volt sok, egy kezem sok is lenne a számolgatáshoz. Viszont sokat beszélgettem, több lánnyal, mint el tudnád képzelni, és ezekből vontam le a tapasztalataimat.
      Átgondolt, megfontolt és statisztikailag is helytállónak gondolom a véleményem. Ezen alapul.

      folyt köv...




      Törlés
    5. 1. "hogyan éli meg az egyedülállóságot?" - "Nem vagyok egyedülálló!!! Mióta Jézussal járok, azóta soha nem vagyok egyedül."
      Fogalmi tisztázatlanság. Egyedülállóság - egyedüllét - magányosság. Nem ugyanaz.
      Nem írok közhelyeket, csak az idevágó releváns dolgokat.
      A blog azoknak készült, akik szeretnének társat (hiányzik) de nem tudtak társat találni. Ha abban kimerülne a blog küldetése, hogy "Istennel foglalkozz, és akkor minden jó lesz"... hááát, a fejét homokba dugó strucc példabeszédünk főalakja lenne.
      Vannak - ismerek ilyen embert - aki belefeledkezik a hitéletbe, szolgálatba és már nem is vágyik társra. Ez jó, mert tiszta képlet. :)
      De miért adott Isten az emberek szívébe(?) testébe(?) vágyat, hogy ne az ő dolgaival foglalkozzanak, hanem családot, társat, gyermeket akarjanak? Vagy ezen keresztül éljék meg a hitüket?

      Értem én, mit akarsz mondani! Sőt! Egyet is tudok érteni! Még én is, akinek a boldogságot a szeretetkapcsolat jelenti, és mivel 10 éve nincs, mégsem kötöm föl magam... és van időm másokra, csinálom, amit kell, és megszerzem az örömöt is, ami az élethez kell. Ha nem adja Isten, hogy legyen társam, akkor se fogok keserűen és fogvicsorgatva a sírba menni. Élek, a családom (öregeim), testvéreim, barátaim javára vagyok, nem vagyok keserű, bár égetően hiányzik a társ, mert gyermekkorom óta erre vágyom, belém van kódolva, soha más nagy célom igazán nem volt, soha más igazán boldoggá nem tett.

      Ismerek magányos vagy társra vágyó embereket, és tudom, hogy sokuk soha nem fog társat találni. Miért lennék én kivétel köztük? De belefásulni és elfordulni (talán Jézus felé) mégsem az, mint örökké fejlődni, változni és törekedni a cél felé. Ebből láthatod, nekem a célom a család. És nem Jézus, mint az apácáknak vagy a szerzeteseknek.

      Ebben a kontextusban Jézus nem cél, hanem segítő és barát, és megváltó és támasz. Nem kellene összekeverni. Jézus nem kábítószer. Akinek az, függővé válik, véleményem, hogy rossz úton jár.

      És ezt a -véleményem szerint- rossz példát nem kellene favorizálni. Jézus az ember mellett áll és nem előtte. Nem őt kell oltárhoz vezetni, hanem ott van a házasságkötésnél és a családban, lelkiségével.
      Ez teológiai kérdés. De nekem így kerek.

      Üdv., Tibor

      Törlés
  3. http://mno.hu/belfold/az-eldobhato-ferfiak-es-nok-vilagat-eljuk-1109824

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.