2012. március 5., hétfő

Minden kapcsolat alapja: az őszinteség



Lehet, hogy úgy tűnik, valami nagyon magától értetődő dologról van itt szó, de talán érdemes erről is beszélni.

Futóhomok a lábunk alatt” olvassuk alcímként ezt a hasonlatot, majd egy darabokra hullott házasságról számol be az író, mely az őszinteség hiányára vezethető vissza. „Az ember a végén már mindent megkérdőjelez” - ez az eredménye annak, ha a hazugság belép egy kapcsolatba: minden labilissá válik.


Hazugság a párkapcsolatokban
  • hazugság a kapcsolat természetét illetően: könnyebb, kényelmesebb megoldásként nem szembesítjük a másikat, hogy mi valójában nem ugyanarra szeretnénk kormányozni ezt a kapcsolatot

  • a valódi érzések elkendőzése: „hátsó szándék”, mely nagy áldozatokra képes, majd ha mégsem talál viszonzást – lehet, hogy csupán azért, mert érzéseit mindenki elől elkendőzte – egy apró dolog is nagy megsértődést válthat ki. Persze nem kell rögtön „lázmérőzni” magunkat/egymást, hogy ki hányadán áll – barátság, ismerkedés, esetleg több annál, de a fondorlatos behálózás és az egészséges óvatosság azonban két különböző dolog. Ehhez egy kontroll kérdés: „Mi történik akkor, ha nem úgy alakul ez a kapcsolat, ahogy én szeretném?”
    A.) akkor is barátok tudunk maradni, akkor nincs mit „bevallanom” B.) nem tudok barátja maradni, ha esetleg véget érni a kapcsolat – ekkor ne áltassuk tovább magunkat, be kell vallanunk érzéseinket

  • hazugság a másokkal való kapcsolatot illetően: párhuzamos kapcsolat vagy a múltból az „ex” még mindig számít.

  • Hazugság valódi énünkkel kapcsolatban: merjünk önmagunk lenni a másik mellett és élvezzük, hogy különbözünk. Ez nem azt jelenti, hogy nem alkalmazkodunk, de főleg az elején fontos, hogy érezze a másik, hogy felvállaljuk kik, milyenek vagyunk. Többek között ez azt is mutatja, hogy megállunk a saját lábunkon is, ami egy nagy biztonságérzetet nyújt a jövendőbelinknek. 

  • Hazugság a tényekkel kapcsolatban: nagy jellembeli hiányosság – a piros lámpának villognia kell :)

  • hazugság a sérelmekkel és a konfliktusokkal kapcsolatban: a konfliktusok megfelelő kezelése elengedhetetlen a kapcsolat komolyabbá formálódásához. Csak őszintén egymás elé tárva sérelmeinket tudunk megoldást találni. Ez azért is fontos, mert ahogy a párunk reagál az őszinte szembesítésre, megoldás-keresésre, sokat mond az egész kapcsolat jövőjével kapcsolatban is.

  • A hazugság indítéka: „a randevúzás nem a legmegfelelőbb alkalom arra, hogy megoldjuk más problémáit” Az írók elmondásuk szerint nem szeretnének merev szabályokat felállítani, hogy kivel „szabad és nem szabad” randizni, de felhívják a figyelmet a veszélyekre, többek között a hazugságra hajlamos emberek is ide tartoznak


Őszinteség: a legfontosabb határvonal

”Nem maradhat házamban, aki álnokságot művel. Aki hazugságot beszél, nem állhat meg szemem előtt.” Zsolt. 101.7.
Nem vagyunk tökéletesek és így vagy úgy mi is görbítjük az egyenest és próbáljuk máshogy beállítani az igazságot. Ennek ellenére nem tolerálhatjuk a hazugságot kapcsolatainkban. Ki kell állni az igazságért és elő kell segíteni az őszinteséget, hogy a dolgok helyre legyenek rakva. Szögezzük le, hogy csak olyan emberrel randizunk, aki őszintén el tudja nekem mondani, hogy mit gondol és érez.



A 42. oldalon egy hosszú, hasznos, gyakorlati lista található, hogy mit is tegyünk, ha hazudnak nekünk. Egy-két példa:
  • szembesítés
  • gondoljuk át hogyan van hatással a hazugság a kapcsolatunkra
  • figyeljük meg a megbánást és az azt követő időszakot
  • stb

Az ember azt kapja, amit érdemel

Először is magunknak kell gyakorolnunk azt, hogy őszinték legyünk. Ne csapjunk be senkit, igyekezzünk mindig világosan és egyértelműen fogalmazni.

„Az ítélet pedig azt jelenti, hogy a világosság eljött a világba, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot, mert a cselekedeteik gonoszak. 20Mert aki rosszat cselekszik, gyűlöli a világosságot, és nem megy a világosságra, hogy le ne lepleződjenek a cselekedetei. 21Aki pedig az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hogy kitűnjék cselekedeteiről, hogy Isten szerint cselekedte azokat."” Jn. 3. 19-21.



Innen folytatjuk. Következő fejezet: Istennel a randevúm



6 megjegyzés:

  1. Sziasztok!

    Én ezt nagyon fontosnak tartom. Egyszerűen utálom, ha sunyizás megy. Persze én is hajlamos vagyok rá, de főként hívők között, barátaimmal mindig igyekszem, hogy őszinte legyek. Nem kis dolgokban, ott inkább ráhagyom, nem biztos, hogy mindig mindent el kell mondani. De bizony volt már olyan beszélgetésem, ahova minden bátorságomat összeszedve kellett elmennem, de elmentem és elmondtam amit kellett. Tisztáztunk dolgokat és a mai napig úgy gondolom, hogy nagyon jó volt így. Úgy gondolom, hogy egy párkapcsolat nem játék, fontos, hogy időnként leüljünk, még akár kényelmetlen dolgokról is beszélni.
    Eszembe jut egy szemem előtt játszódó példa: a fiún néha úrrá lesz a bizonytalanság (ő nem elég jó a lánynak, nem is tudja eltartani) és ilyenkor se szó se beszéd, egyszerűen nem áll szóba az egyébként már eljegyzett menyasszonyával. A lány otthon ül kétségbeesve (netről tudja meg, hogy a vőlegénye állapota már "egyedülálló), és nem ért semmit. Magába zuhan, de azért ő harcol a fiúért, keresi, elmegy hozzá. Én + hallgatom a lányt, és a hajamat tépem, hogy miért nem lehet megbeszélni????? Milyen megoldás már, h nem állok vele szóba?
    Sajnos félünk nyiltan kimondani amit gondolunk, érzünk. De egy kapcsolatban ez alap kell legyen.

    Kukkoló

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen Kukkoló! Elgondolkoztató! Igen fiúk néha menekülnek az őszinteségtől, nem mindenki olyan, vannak azért őszinte emberkék...Én is szeretem, ha őszinték velem....Fontos az őszinteség a kapcsolatban!

      Törlés
  2. Sziasztok!

    Annyival egészíteném ki Kukkolót, hogy minden normális emberi kapcsolat alapja a hazugság mentesség (szülők, barátok), szerintem ezek sem játékok. Nem tud két ember úgy egymás mellett élni, hogy hazudnak egymásnak. És néha az igazság fáj, de jobb mint a hazugság mérge, tévképzetek, félreértések.

    Persze nekünk különösen fontos a párkapcsolat.

    Bocsánat Ábel, de csak nem rég került vissza a könyv a kezembe.
    Itt is volt olyan ige amit erőltetettnek érzek és mondtad hogy írjak példát:
    34. o. Ef 4,25 Pál itt a gyülekezetet tanítja. És nem a másik emberbe vetett bizalom elvesztése miatt kell igazat mondanom, hanem a megújult elménk miatt, ami Krisztus által lesz a miénk (előző versek). Ugyan ilyen téves indítékot látok a 41. o.-on Dávid Isten iránti engedelmessége miatt nem tűri meg a hazugot palotájában.
    Lehet ezek nem egetverő dolgok, de ezek miatt nem érzem odavalóknak az igéket...

    De a fejezet konklúziójával 100%-osan egyetértek. Emberi kapcsolatban nincs helye hazugságnak.

    Zoli

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én sem a párkapcsolatra akartam kihegyezni az őszinteséget (még ha a példám ilyen is :)). Az első bekezdést általánosságban gondoltam írni. Nem csak párok között lehet kényelmetlen egy beszélgetés, hanem két ember között is, egészen más témákban is.

      Törlés
    2. Sziasztok!

      Köszi Zoli, pont így gondotam, lap, igehely, indoklás! Köszi, hogy kikerested!

      Nekem az a véleményem erről, hogy amiket írsz az igaz és nagyon fontosnak tartom a szövegkörnyezet figyelembe véltelét, amikor igét magyarázunk/értelmezünk. Többször gondolkodtam már, hogy nem ártanak-e többet, mint használnak pl. az igéskártyák, amiket adunk-kapunk egymásnak/tól. Mindenki elmereng azon az egy mondaton és próbálja minél jobban megérteni. De ez mission impossible, hiszen ennek így semmi értelme, csak ha olvassuk az egész igerészt. Persze nyelvtanilag értelmes mondat, de ha a szövegkörnyezetet figyelmen kívül hagyjuk, akkor beindul az emberi erőlködés és nem hagyjuk, hogy az Ige magyarázza önmagát, azaz Isten szóljon hozzánk. Gondolom ennek a hatékonysága azzal összeköthető, hogy mennyire ismeri a Bibliát az "adományozott" és/vagy milyen százalékban nyitják ki a Bibliát az idézett igét alaposan áttanulmányozni...de ugyan ez a helyzet az áhitatos könyvekkel is, amik szinte jóskönyvvé redukálják Isten igéjét sokszor és a bibliai kommentár fogalma meg ismeretlen egyesek számára...
      Na, mindegy, most ebbe belementem, lehet, hogy nem kellett volna.

      Nekem itt, most ezekkel az igékkel nincs gondom. Szerintem nincsenek félremagyarázva vagy furcsán, erőltetve idézve. Efézusi: mi is, keresztyén olvasók keresztyén gyülekezet vagyunk (azt hiszem keresztyéneknek íródott a könyv) és Dávid: megerősítés Isten elképzeléseiről az igazmondással kapcsolatban. Szóval szerintem ez így működik, nincs ezzel semmi gond. Viszont valóban nem igemagyarázatról van szó. Ha annak vennénk, akkor eléggé hiányos, valóban. Én inkább betűzdelt utalásoknak, referenciának, megerősítésnek venném ezeket az igéket, remélve, hogy pont az Ige fontosságát hangsúlyozza az egész fejtegetés, hogy ez kapcsolatban, sőt párhuzamban áll Isten elképzeléseivel és nem pedig kiragadva az Igét félremagyaráz és elvonatkoztat. Ez a fajta tűzdelés, utalgatás sok helyen előfordul: liturgiai elemek, köszöntések, keresztyén érvelés és magában a prédikációban is (nem lekció) és még imádságainkban is.

      Szóval nekem ez így kóser, de nem muszáj, hogy mindenkinek az legyen. :)

      Jó éjt,

      Ábel

      Törlés
    3. Egyetértünk Ábel. Nem tévtanítást támasztanak alá, de nekem mégis erőltetettek, mert pont az idézett igéknél Krisztus és Isten maradt ki a szövegkörnyezetből. Na mindegy. Kérted, hogy mondjam el mi a bajom. Megtettem :)

      Jó éjt mindenkinek és áldott hetet!

      Törlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.