2012. április 26., csütörtök

A párválasztás, mint olyan:

Nem igazán arról van szó, hogy kiválasztom, hogy ki illik hozzám, vagy kinek tudnék a férje vagy felesége lenni. Sokkal inkább akkor vagyunk a helyes úton, ha szívünkben ott van az őszinte vágy, hogy megismerjük jobban, hogy mi is igazán Isten elképzelése arról, hogy mit jelent férfinek és nőnek, férjnek és feleségnek lenni. És ahogy ebben növekszek, azaz egyre jobban tisztában vagyok vele, hogy mi a nemi szerepköröm, helyem, feladatom, annál inkább válok késszé arra, hogy valakinek férje, felesége lehessek. Ez a valaki innentől kezdve bárki lehet, ugyanis azt fogom benne is keresni, hogy ő mennyire érti Isten akaratát ezen a területen. Ha mindketten fejet hajtunk Isten, a nemekre, a házasságra és a szerepekre adott kijelentései előtt, akkor készek vagyunk felelősségteljesen átadni magunkat a másik embernek, hiszen ez a döntés az Isten iránti elköteleződésünkből fakad. Azaz nem egy "én a tiéd és te az enyém" szerelmi vallomás lesz a párkapcsolat alapja, hanem sokkal inkább: "Megértettem, hogy mit jelent Isten szerint férfinak/nőnek lenni és ezelőtt engedelmesen meghajlok és házasságban neked ajándékozom magamat mint férfi/nő."

Mennyire vagyok kész:
- teológiai és gyakorlati szempontból tudom-e, hogy mit jelent Isten szerinti férj/feleségnek lenni? Mennyire állt össze a fejemben, hogy mi a Biblikus házasság, melyek a kulcs igehelyek, történetek? Vannak-e olyan példák előttem, akikben látom ezt megvalósulni?
- helyesen megítélni/meglátni ezt a fajta érettséget a másikban és adott esetben elkötelezni és odaadni magam - nem magamért, nem a másikért, nem a házasságért, hanem Istenért?


38 megjegyzés:

  1. Igen, tanulságos gondolatmenet. A belső ember egyetlen valódi nevelője és erősítője az élő Istennek évszázadokon át fokozatosan közölt kijelentése : Biblia, és annak központi személye Jézus Krisztus. Az ő példájának hatása pedig felszabadítja a belső embert addigi "rossz szemlélettől", fokról fokra nevelei erősíi, bátorítja, új élettel ajándékoz meg.

    Róm.7:14-25 és 8:1-2 ige jól szemlélteti a belső és külső ember harcát.

    VálaszTörlés
  2. "Ez a valaki innentől kezdve bárki lehet"

    Ebben az az érdekes szerintem, hogy alapjába véve kétféle nézőpont van: vannak akik úgy tartják, hogy van egy kijelölt ember számukra, akihez Isten odavezeti és ekkor megtalálják a nagy Őt, AZ Igazit. Mások, beleértve engem is, úgy vélik, hogy a keresztyén házasság Isten elhívásáról szól, arról, hogy mit jelent Istennek szolgálni férjként és feleségként.
    Ha valaki AZ Igazi után megy, lehet, hogy megtalálja, lehet, hogy nem, de vahogy ez az én olvasatomban olyan, hogy inkább azon van a hangsúly, hogy elhibázom-e vagy jól döntök-e, amikor kimondom a blodogító igent. Viszont a másik esetben lényegében véve bárkiről legyen is szó, bárkivel is álljak szemben az esküvőmön, az a lényeg, hogy tisztában vagyok vele, hogy mit jelent férjnek/feleségnek lenni Isten szerint és ez elég egy áldott házassághoz. Mert az egész nem azon alapszik, hogy én biztos vagyok benne, hogy jól döntöttem, hanem biztos vagyok abban, amit Isten kijelent és bízok ebben, hogy ez elég, hogy ez jó, hogy ez áldott és áldottá tesz. És így a házasság nem az én álmaimnak, elképzeléseimnek a megvalósítása, hanem ez is Istenről szólhat az életemben. Persze a másik félnek is hasonló hozzáállással kell lennie Istenhez és a házassághoz. Mégis, világos az is, hogy egy másik reménytelen bűnössel fogok együtt élni az életem hátralevő részében, akivel együtt küzdhetünk Krisztusban a Tőle kapott elhívásunk megharcolásában, legyen szó bárkiről, ez a lényeg.

    Mit gondoltok?

    Áldás,


    Ábel

    VálaszTörlés
  3. Jó provokatív elgondolás... ezért tetszik... kíváncsi vagyok mások (főleg hölgyek) válaszára... aztán beposztolom én is a véleményem! :)

    VálaszTörlés
  4. Sziasztok!
    Tibor, miért provokatív? Szerintem nem az :).
    Így még nem hallottam megfogalmazva, de tetszik nekem is. Én nem hiszek a NAGY Ő-ben. Valahogyan azt látom, hogy Isten ebben is szabadságot adott nekünk, bár mégis minden lépésünket Ő irányítja. Ha jobban belegondolok, lehet a 2 véglet között félúton állok. Nem a Nagy Ő-t kell keresni, de a házastársad mégis az lesz neked...
    Kukkoló

    VálaszTörlés
  5. Köszönöm a reakciót!

    Szerintem a "Százszingli" kezdeményezés kifulladóban van, nem is hittem másként... talán az elején nem...
    túlságosan sérültek vagyunk ehhez, hogy felismerjük... ennek az írásnak az igazságát... és senki sem vállalkozik arra, hogy eljöjjön, akit talál, azt komolyan vegye... és kapcsolatot kezdeményezzen. Miért?
    Azért mert ez nem így működik...
    Sérültségünknél fogva, hiba lenne, ha egy férfi kezdeményezne... hiszen, ha valaki van, akinek "még én is jó vagyok"... akkor ő nálam is nagyobb lúzer... ergo hagyom a fenébe.
    A férfinek nem szabad(!!!) kezdeményeznie. Még csak "erő-fitoktatni" sem. Mert a nők kell "elejtsék" az általuk "elérhetetlennek hitt" példányt.
    Nem? Cáfolj!
    Megváltozott a világ... és akik a "régi rendszerben" nőttek föl (szocializálódtak) azoknak nem sikerül. Miért? Mert az udvarlás, a tetszés kinyilvánítása ellenreakciót szül. Mindenki arra vágyik, amit nem (vagy csak súlyos erőfeszítések árán) kaphat meg. Ekkor van értéke. Az ingyenes értéktelen, a fizetős értékes.
    Nem?
    És ehhez nehéz alkalmazkodni annak, aki mást tanult (más környezetben szocializálódott).

    VálaszTörlés
  6. Helló Tibor,

    csak egy kérdés. Amikor te szocializálódtál, nem voltak nők a földön? Nem hinném, hogy annyira rossz a helyzet, csak kilátástalan :D :D :D

    Üdv
    Ahham

    VálaszTörlés
  7. Nem voltak nők?! De!
    Csak azt értékelték, ha "domináns hím" voltam.. helyzetemből fakadóan... és nem engem néztek, hanem azt, hogy "kinek látszom"... jófej, elismert megközelíthetetlen ember... ez hatott, holott ez nem én vagyok...
    tapasztalatból beszélek... amint szerelmes lettem a (z akkori) barátnőmbe, kiszeretett belőlem...
    aki jó akar lenni a "lányoknál", Ahham, az játsszon "elérhetetlent", akiért kapaszkodni kell... lehet, ez a megoldás. Meglátásom, hogy az absztrakt nőkép, ami Ábel írásából fakad, az egyszerűen nincs. Játszma kell a nőknek, a szerencsétlen sérülteknek... és az egyetlen megoldás az ő és az én boldogságomhoz ebbe belemenni...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Helló Tibor,
      amiről most írtál, annak semmi köze a szocializációhoz és nem sérült emberekről van szó. Legalábbis a személyes tapasztalatom szerint, amikor az ember szerelmes lesz, elkövetheti azt a hibát, hogy úgymond "csúszómászó" viselkedésmintát ölt magára. Feladja a személyes méltóságát, elkezd csüngeni a másikon stb... ez nem volt és nem is lesz vonzó egyik nemnél sem. Akik beleesnek ebbe a hibába, azok inkább a sérültek, legalábbis önértékelés szintjén biztosan.

      Igen, fontos egy kapcsolatban, hogy az ember legyen egy kicsit elérhetetlen. Legyenek titkai, legyen egy kicsit titokzatos.
      Ne leplezze le mindig az érzéseit. Hagyja fellélegezni a másikat. Igen is kell az oda-vissza dinamika egy kapcsolatban. stb...

      Viszont van egy egészséges határ. Én legutóbb nagyon feszült voltam egy lánnyal kapcsolatban, tényleg elérhetetlennek érzetem.

      Vagy rosszul látom?

      Törlés
    2. Szerintem nem látod rosszul, bár én másként látom... :)

      Én sem a "csúszómászó" mentalitásért kardoskodtam, csak azt állapítottam meg, hogy a férfi kezdeményez dolog (véleményem szerint) általánosan nem működik.

      Amit írtál, hogy "fontos egy kapcsolatban, hogy az ember legyen egy kicsit elérhetetlen. Legyenek titkai, legyen egy kicsit titokzatos." - ez számomra aláhúzza, amit írtam, hogy a játszmás viselkedés ma már nélkülözhetetlen eleme az ismerkedésnek. Ezzel a mondattal Te tovább mész és kiterjeszted ezt az egész kapcsolatra...

      "A hagyja fellélegezni a másikat" - ezzel egyet értek, mondom, nem a szimbióta kapcsolatról beszéltem... de fenntartom, hogy sérültekről van szó az esetek többségében.

      Törlés
  8. Mikor az a lány, akit kerestem, belém szeretett, én segítettem az egyetemen a fél évfolyamnak átjutni a logika vizsgán, mert bölcsész karon én voltam az, aki hallgatott matematikai logikát (akkor már megvolt a felsőfokú számítógép-programozói végzettségem) és mindenkinek tanítottam a logikai ÉS, VAGY logikai táblázatokat. És "megvolt még" az első szerelmem, így nem akartam mást, csak "baráti kapcsolatot"...
    kurrens voltam és elérhetetlen... ez tetszett.
    Amint "szakítottam" és szeretetre vágyó ember lettem, az eddig szerelmes rajongó társam kiszretett belőlem...
    persze együtt maradtunk még 3 évig... de attól fogva csak barát voltam, harcostárs, aminél egy nő többre vágyik...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ahha... értem a problémát és én is értek ahhoz, hogy így elrontsak egy kapcsolatot. Sajnos azt kell hogy mondjam, hogy ne elsősorban a másikban keresd a hibát.
      Van egy ismerősöm, akinek nem egy lány mondta, hogy barátnak el tudják képzelni, de férjnek nem! Nem vagy egyedül ezzel a problémával.

      Törlés
    2. Milyen legyen egy férfi? Mert ez esetben erről van szó! Mostanság, amikor nagyon sok a csonka család, amikor nincsen egészséges apakép, amikor a férfiak elnőiesülnek, akkor persze, hogy sok férfiember szenved attól, hogy nem férfiként néz rájuk a másik nem. Joggal.

      Egyébként visszatérve a korábbi barátnődre, lehet valamibe szeretett bele és nem beléd... ez viszont előfordul. Ne bánt. Persze ezt könnyű írni.

      Törlés
    3. A hiba lehet, hogy a másikban van, de változtatni csak önmagamon tudok. Így rövidre zártam a kört... :)

      Olyan helyeket kell keresni, ahol a lehető legkevesebb játszmát bevetve lehet találkozni, ismerkedni hasonló gondolkodású fiatalokkal...
      és ott is:
      - "Klasszikus udvarlás" nélkül
      - Lazán, a "semmit nem veszíthetek" nyugalmával.
      Most idáig jutottam, itt tartok.

      és még egy szó erről a korábbi barátnőmről... :) 2001 -ben szakított velem, kb. 1 hónapja töröltem a számát a telefonomból... most már nem bánom! :)

      Törlés
    4. Mindenkinek saját felelőssége, hogy változzon. És ezt jobb esetben a másik fél is tudja :)

      Nincsen semmi gond a klasszikus udvarlással, sőt ha beszélget lányokkal, bizony szomorúak, mert nem tudnak a fiúk udvarolni. Szóval az kell...

      Időt kell adni mindkét embernek! Barátkozzon az ember. A mai világ mindent olyan gyorsan akar lerendezni. Tipikus hiba, hogy a fiúk lerohanják a lányokat!!!

      Amúgy igazad van, az ember vegye egy kicsit lazán, ne görcsöljön rá a dologra, ez elég nagy probléma, főleg hívők között... "De hát Őt szánta nekem???"

      Törlés
    5. Jaja, Ahham!

      El kell jutni oda, hogy "semmit nem veszíthetek"... és ez - gondold meg - nem kis harc... eljutni a család és jövőkereső emberből oda, hogy "nem érdekel, mit lépsz"...

      Törlés
    6. Helló Tibor,

      tudom, hogy nem könnyű harc, nap mint nap felüti a fejét ez az egész téma nálam... és bizony akkor tudok csak igazán megnyugodni, amikor arra gondolok és tudatosítom, hogy van egy Uram, egy Teremtőm, aki törődik velünk. És ez alatt nem arra gondolok, hogy ezt a problémámat meg fogja oldani. Lehet egyedül maradok.
      Egyszerűen az a tény, hogy a Biblia Istene valóságos, hogy megszólít az Igéjén keresztül, hogy törődik velem, felszabadít. Nagyon, nagyon hálás vagyok Neki ezért, hogy ezeket átélhetem. Hogy az Övé lehetek.

      Hát ja. Könnyebb leírni dolgokat, meg szövegelni :D :D :D :D

      Törlés
  9. Sziasztok!

    Amiket itt leírtok, azokban lehet némi igazság, és jó is, hogy elgondolkodásra késztettek. Igen, lehet benne valami, hogy mindkét fél a másik nem bevehetetlennek tűnő tagjaihoz vonzódik inkább (sokszor magamon is észreveszem). Viszont azt hiszem, hogy nem bánják a nők, ha udvarolnak nekik, csak ne az a csúszómászó stílus legyen, amit ti is írtatok.
    Egyvalamit viszont nagyon fájlalok, mégpedig azt, hogy az eszmecserétekből kimaradt, hogy hívő emberekről van szó. Az én tapasztalatom az, hogy hívők között ez mégsem így működik. Lehet hülyén hangzik, de itt nem kell praktikákhoz folyamodni, lehet nyílt lapokkal játszani. Én hallottam már olyat, hogy egy fiú odament egy lányhoz, elmondta neki, hogy "tetszel, szeretnélek jobban megismerni...". A lány kért egy kis időt (néhány nap), amíg gondolkozott, mérlegelt, imádkozott, majd közölte a fiúval, hogy bocs, de én nem. Lehet gáznak tűnik elsőre, (meg nem is túl romantikus) de sztem teljesen korrekt mindkét fél részéről.

    Kukkoló

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Helló Kukkoló,

      abban igazad van, hogy elvileg hívők között máshogy mennek a dolgok. Feltéve, ha tényleg nem a világhoz igazodnak. A világban tényleg sokszor a látszat dominál. De attól, hogy valaki hívő, nem eshet bele bizonyos hibákba? Sőt, kellenek bizonyos élethelyzetek, hogy a hívő is a helyére tudja tenni a dolgokat.
      Jó dolog a spontanitás. Ha egy "kapcsolatnak" van létjogosultsága, előbb utóbb barátság, majd több lesz belőle, de nem hinném, hogy ez a lerohanós dolog jó ötlet. Imádkozni ilyen esetben? Hát... annak is megvan a szépsége, ahogy két ember megismeri egymást jobban. Szóval én inkább maradok a lassú víz partot most szisztémánál. Magát is jobban megismeri az ember. Nem?

      Törlés
    2. Azt hiszem értem mit nehezményezel a macska egér játszmával kapcsolatban és bevallom nem tudtam teljes lelki nyugalommal leírni a korábbi hozzászólásaimat.

      Így utólag átgondolva a dolgokat, az ember akkor vet be technikákat, ha szerezni akar. Ha viszont szeretni, akkor ad...

      Szerintem semmi gond a romantikával. Kérdés inkább az, hogy tudja-e az ember megfelelően kezelni.
      Fontos, hogy az ember józan legyen, és ragaszkodjon az Úrhoz.

      Törlés
  10. Kedves Kukkoló!

    "az eszmecserétekből kimaradt, hogy hívő emberekről van szó" ... miért? Miért gondolod, hogy a hívők jobbak... sőt, hogy zárójelben, de "sokszor magamon is észreveszem"?
    Holott nem bűnről van szó, csak gyarlóságról...?
    És igen, ez szerintem is jó forgatókönyv: "A lány kért egy kis időt (néhány nap), amíg gondolkozott, mérlegelt, imádkozott, majd közölte a fiúval, hogy bocs, de én nem." A barátom erre azt mondaná: "Fasza!" - de mivel keresztények vagyunk, ugye, ilyesmit nem írok le. Hála Istennek!

    A mai beszélgetésemből hadd osszak meg egy dolgot:
    - El tudod képzelni a házasság előképét? Mert ez fontos. Még ha elképzelés szinten is. El tudod képzelni magad feleség/anya szerepben? Boldognak látod magad ebben?

    Visszatérve: nem Ábel (szerintem provokatív) írását vitattad, hanem, hogy Ahamm-mal folytatott eszmecserénk "nem túl keresztényi". Holnap találkozunk. Rád mosolygok... odamegyek hozzád. Azt mondom: "tetszel, szeretnélek jobban megismerni..."
    kezdj el imádkozni!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :D
      "Rád mosolygok... odamegyek hozzád. Azt mondom: "tetszel, szeretnélek jobban megismerni..."
      kezdj el imádkozni!"

      Törlés
  11. Köszi a válaszokat fiúk:)!
    Tudtam, hogy "bele lehet kötni" az általam leírtakba és ti meg is tettétek :).
    Tibor, nem azt mondtam, hogy a hívők tökéletesek, hanem pont azt, hogy talán kevésbé róják fel a másiknak, ha vmit elbénázott, mert tudják (magukról is), hogy milyen gyarló emberek. Éppen ezért lehet tiszta lapokkal játszani, szerintem. A másik: persze, nem így működik, ahogy leírtad, hogy teljesen ismeretlenül odamégy valakihez, h tetszel, ismerkedjünk. Hanem mondjuk úgy, hogy egy ifiben, közösségben vagytok, ismered a hozzáállását dolgokhoz (és ez alapján tetszik), és úgy mégy oda konkrétan, h többet szeretnél, és nem csak kerülgeted a forró kását.
    Hogy bele tudom-e magam képzelni a feleség/anya szerepébe? Valamennyire mindenképpen, de nem hiszem, hogy az elgondolásom jó. Sok olyan apró mozzanat van, ami csak akkor derül ki :). A szerepben boldog vagyok, persze az kérdés, hogy mi az oka a boldogságomnak...
    Ahham, igazad van, a spontenaitás jó, csak épp nem mindig célravezető. Sztem kijelenthető, hogy nincs általános recept, hol a konkrétság, hol a spontenaitás lehet megfelelő. Én is csak példaként írtam, h ilyen is van.

    Hirtelen ennyi!

    Kukkoló

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Klassz, eddig azt hittem fiú vagy :)

      Törlés
    2. Hajaj, tudom, h nem jó a nevem, mert semleges :). Egyszer régen elárultam, h lány vagyok, szal azért néhányan tudják :).

      Törlés
  12. Sziasztok!

    Volt egy jó beszélgetésünk az elvárásokról:
    Ki, mit keres a jövendőbeliében? Mi a fontossági sorrend? Kinek hogy néz ki a "listája"?
    Nagyon beszélgetős témának bizonyult így off-line. Reméljük online is az lesz!:)

    Tehát szeretettel várjuk azt az első 5 szempontot, aminek annak a bizonyos személynek meg kell felelnie szerintetek. Lehet egy rövid, címszavas lista is, de ki is lehet fejteni alpontokban.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Helló Zöldfüvönheverészőkékfarmeros :)

      Hmm...
      tudatosan, vagy tudattalanul??? Kénytelen az ember szembenézni mind a kettővel, mert jelen van és bizony meghatározza a jövőjét. Csak ugye a tudattalan lehet rejtve marad... de nagyon is befolyásol. Bevallom most ezért vagyok egy kicsit letört, az ember sok mindenre egymaga nem jön rá...

      Törlés
  13. A párkapcsolatot két ember alkotja, és nem vagyunk egyformák, előfordulnak nézeteltérések, konfliktusok, de Krisztusban van megbocsátás, a vitás kérdések elrendezése és megbeszélése.

    Párkapcsolat helyes jellemvonásai:
    -megbízhatóság, bizalom,
    -jókedvű (jókedvűnek lenni nem állandó nevetgélést jelent) Azt jelenti, hogy viselkedésünkből, egész forgolódásunkból látszik, hogy minden gondunkat ÚR-ra vetettük, Őhozzá ragaszkodunk, Őbenne gyönyörködünk és Őt szeretjük elsősorban.
    -előrelátó, szeretettel gondoskodó,
    -helyes önértékelés (egyedül az Úré a dícsőség) Féli az Urat.
    -szorgalom, munkaszeretet,
    -adakozó, irgalmas szívű, nem hanyagolja el a magát és házatáját, tanításra alkalmas,beszéde kedves és tiszta,
    -dícséretére van a férjének(feleségének is)
    Mindent, amit tesz, az Úrra nézve, Őérte, az Ő kedvéért teszi!!!
    (Példabeszédek 31:10-31)

    Úr áldása legyen Mindenkin! :)

    Krisztus kegyelméből,
    Marietta

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönjük Marietta, hogy megosztottad velünk a listád!

      Törlés
  14. Tanulságos!!!

    Mi kell a jó házassághoz?

    Jó fejük legyen a házasoknak, mert gyakran kell fejet hajtaniuk egymás előtt.
    Jó foguk legyen, mert egy-egy szót gyakran el kell harapniuk.
    Jó szemük legyen, mert gyakran kell szemet hunyniuk.
    Jó hátuk legyen, mert időnként nagy terheket kell cipelniük.
    Jó válluk legyen, mert semmit sem vehetnek félválról.
    Jó idegeik legyen, hogy önuralommal egyszerre ketten ne legyenek mérgesek.
    Ebből adódóan a türelem az első háziadó, amellyel a házasok egymásnak tartoznak.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Túl sok a recept... Legalábbis az jutott erről eszembe, hogy annyi mindent tudunk elméletben, meg azt gondoljuk, hogy mennyi mindent tudunk és az éles helyzetben pedig csődöt mondunk... persze jó elgondolkodni, meg ugye ha megváltozik a gondolkodásmódunk, akkor az az életünk is kihat... szóval szükség van az ilyen elgondolkodtatókra.

      Ezen a blogon is csak elmélkedünk, mások meg gyakorolják :D :D :D

      Törlés
  15. A "fordított lista" pedig az lenne, hogy mi magunk milyen listán kapnánk meg az első 5 pipát? Milyen lista az, ahol én viszem a pálmát? Kinek, milyen embernek a listáján szerepelnék a top választások között?

    Talán érdemes megírni magunknak mindkét listát, mindkét irányba és elcsendesedni felette az Úrral.

    VálaszTörlés
  16. És mi van azzal az emberiséggel egyidős többnejúséggel, amit a Biblia legtöbb alakja gyakorolt?? Ma miért ítélik ezt el Európában? Számos hívő válik, vagy már elvált. Ez mennyivel erkölcsösebb, mint egy életen keresztül együttmaradó, többnejű, nagy család?? Nekem Dr. Ray Mossie lelkész azt írta, hogy a többnejűség nem bűn, és hogy a Biblia csupán a püspöknek szbaja meg a feleségek számát.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Sándor!

      Köszi, hogy írtál ide is, bár feljött ez személyesen is szerda este, így legalább folytathatjuk az okfejtést.

      Nos, a püspök kifejezés az igehirdetőre utal, kevés köze van a mai püsikhez.
      Vázlatosan:
      3 gyülekezeti szolgálóról olvasunk
      - presbiter (püspöknek fordított): igehirdető
      - vizitáló presbiter: felügyelő, látogató igehirdető
      - dékán - diakónus: biztosítják az igehirdetés zavartalan szolgálatát (gyakorlati dolgok biztosítása, ill. szeretetszolgálat.

      A lényeg, hogy minden hívő igehirdető. Ezek közül választanak vezetőket, akik akár teljes állásban végzik ezt. Pál azt szeretné, hogy mindenki választható legyen, azaz bírjon ezekkel az elvárásokkal. Pl. egy nejűség.

      Bővebben: http://szazszingli.blogspot.hu/2011/11/fejetol-buzlik-hal.html

      Érdekelne, hogy dr. Ray Mossie hol szerezte a diplomáját és miből doktorált. Nem Pálból sejtésem szerint, de nem is a Gen. 2-ből vagy az 1. Korinthusból...

      Áldás,

      Ábel

      Törlés
    2. Kedves Sándor!

      (Elhíve Ábelnek, hogy Sándor vagy.) Fordítsuk meg a kérdést és legyél szíves mondani, lehetőleg Bibliai példát, mikor a többnejűség jóra vezetett. Áldás volt és nem bűn. Vagy idézd kérlek a dr. Mossie-t.

      Érdeklődve várom válaszod.

      Kívülálló voltam!

      Törlés
  17. Ray-t megtaláljátok itt: http://www.biblestudyspace.com/profile/RayMossie
    Könyvében (Perfect christian) kb egy fejezetet szentel ennek a témának. Én azt hiszem, hogy az Úr nem tűrte volna tétlenül évezredeken keresztül a hívők közötti többnejűséget, ha bűnnek ítélné azt. Az európai egyházak is a XVII-ik századik engedélyezték a többes házasságokat és ma is több -amerikai keresztény csoport vallja: http://www.votepolygamy.com/.
    Szerintem nem csak ezt kellene vizsgálni, hanem inkább azt, hogy egyházunk 1989 óta nem tisztította meg magát a volt kommunista ügynököktől...mint például a lengyelek.
    ,,A püspök legyen feddhetetlen"-írja az Isten szava.

    VálaszTörlés
  18. Kedves Sándor!

    "azt hiszem, hogy az Úr nem tűrte volna tétlenül évezredeken"

    Már megbocsáss, de ez nem érv. (Lásd József sorsa.) Másrészt nem feleltél a kérdésemre. Ezt persze megteheted, de ebben az esetben nem beszélget csupán kinyilatkoztatsz...

    Kívülálló voltam!

    VálaszTörlés
  19. Sziasztok!

    Sándor.
    Az Úr sok mindent eltűr nekünk amit nem kellene, sőt megajándékoz minket annak ellenére amilyenek vagyunk. Erről szól a kegyelme, ezért érthetetlen. Isten úgy alkotta meg az embert, hogy egy férfihez egy nő, lásd teremtési rend. Az hogy ezt kijátsszuk, az már más tészta.

    A Biblia tanítása alapján egyértelműen kerülendő a többnejűség (sógorházasság esete az más, nem hiszem hogy arról beszélsz).
    És a püspök legyen "egy feleségű"... :)
    De az egyházfegyelem gyakorlásával egyet értek, de az ne jelentsen politizálást.

    Kívülálló: Egyetértek.

    Zoli

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.